Tájkép választás után

Romániában a társadalom jelentős része kiábrándult a politikusokból.

Mindazonáltal részben a románok gyatra szavazókedvének köszönhető, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) várakozáson felül teljesített, és az erdélyi magyarok számarányával azonos, hatszázalékos képviseletet szerzett a bukaresti parlamentben. Ez azonban még nem lett volna elegendő, a magyarok körében a politikával szembeni csalódottság ugyanis egyenesen arányos a többségi társadalom kiábrándultságával. Az RMDSZ malmára hajtotta a vizet az erdélyi Magyar Polgári Párttal (MPP) kötött együttműködés, amelyet – azok után, hogy a Tőkés László fővédnökségével működő Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a budapesti kormánypártok hatására nem indult a választáson – enyhe túlzással széleskörű összefogásként sikerült tálalnia. Ennél is többet nyomott a latban a Fidesz–KDNP, személyesen pedig Orbán Viktor kormányfő támogatása, mozgósítása, amely nélkül az erdélyi magyarok választási részvétele nem haladta volna meg a románokét.

Az RMDSZ-nek ezúttal bejött a félelemkeltésen alapuló kampánystratégia, miszerint kieshet a bukaresti törvényhozásból (ami az alternatív küszöb megléte miatt nem volt reális forgatókönyv), erre azonban nem építhet hosszú távon. Az alakulatnak akkor marad esélye megőrizni a bukaresti arányos képviseletet, ha a most kezdődő ciklusban bebizonyítja, nem a mindenáron való kormányzati részvétel híve, választási ígéreteihez megfelelően pedig mindent elkövet, hogy a romániai magyarok szociális és gazdasági téren, de az identitásmegőrzés szempontjából is biztonságban érezzék magukat szülőföldjükön.