Tíz éve végezték ki Szaddám Huszeint

2006-ban a Gyurcsány-kormány üdvözölte a diktátor kivégzését, az Európai Bizottság elítélte.

Buzna Viktor
2016. 12. 30. 18:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tíz évvel ezelőtt megrázó felvétel járta be a világsajtót. Szaddám Huszein, Irak egykori vezetője megkötözve egy bitófánál várta a rá kiszabott halálbüntetés végrehajtását. A bagdadi börtön zajos kivégzőhelyiségében csuklyás őrök akasztották a nyakába a vastag kötelet, néhány másodperc múlva pedig egy hangos reccsenéssel nyílt ki alatta a vesztőhely ajtaja. A kiszivárgott felvétel nem hagyott kétséget afelől, hogy az akasztás sikeres volt: a kamera objektívét egyenesen a fogság jeleit magán viselő holttest arcának szegezték.

Szaddámot 2006. december 30-án, emberiesség elleni bűneiért végezték ki. 1979 és 2003 között vezette Irakot, s ez idő alatt az arab világ diktátorainak szimbolikus alakjává vált. Az ország nyersanyagkészletét gyakorlatilag sajátjaként kezelte, a Forbes magazin korábbi cikke szerint személyes vagyona meghaladta a hétmilliárd dollárt.

Személyi kultuszt vezetett be, ugyanakkor modernizálta is Irakot. Az iszlám konzervatívok legnagyobb megrökönyödésére kormánya egyenjogúsította a nőket, továbbá Irak lett a Perzsa-öböl első olyan országa, amelyben a hagyományos iszlám jogrend, a saría megszűnt.

Hírnevét azonban kegyetlen tetteinek köszönhette. A kurd kisebbségen végrehajtott népirtás miatt száznyolcvanezer emberéletért volt felelős, az 1982-es dudzsaili mészárlás során egy teljes síita faluval leszámolt. Ökológiai katasztrófához vezetett, amikor Kuvait ellen indított háborúja során felgyújtotta a szomszédos arab állam olajkútjait. A nyugati hatalmak többször próbálták megbuktatni, majd az ifjabb George Bush amerikai elnök által szervezett katonai szövetség sikerrel járt. Amerikai katonák 2003 decemberében fogták el.

Szaddám Huszein kivégzésének hírét egyesek méltó igazságtételként, mások pedig az emberi jogokat gyalázó, barbár tettként fogadták. Előbbiek között volt például a Gyurcsány-kormány. A magyar külügyminisztérium akkor úgy fogalmazott: a bíróság előtt, normális jogi eljárásban mondták ki a bűnösségét. Ezzel szemben az Európai Bizottság elítélte a kivégzést. – Nem ez volt a demokrácia nagy napja – fogalmazott akkor Louis Michel biztos.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.