Totális orosz–balti sajtóháború zajlik

Eurómilliókat pumpálnak Moszkva befolyásának visszaszorításáért.

Tény, hogy az Oroszországban szerkesztett televíziós csatornák – számottevő rivális híján – komoly tömeget érnek el. Lettországban például nagyjából egynegyedes részesedésük van a televíziós piacból, és szeptemberben a Baltikumra specializálódott PBK lett a legnézettebb csatorna. Komoly részt vállal a piacon az oroszországi állami televízió vagy éppen az NTV Mir Baltic is.

Ez még önmagában nem lenne baj, csakhogy a Baltikumban rengetegen látják úgy, hogy az ukrán válság kezdete óta ezek a csatornák többé-kevésbé nyílt, Moszkva-barát propagandát folytatnak. Ez lehetett a fő oka annak is, hogy a lett kormány úgy döntött, maga hoz létre orosz nyelvű televíziós csatornát. – Korábban a kormány a lett nyelvű média fejlesztésével volt elfoglalva, a Krím orosz annektálása, illetve a kelet-ukrajnai események kezdete után azonban minden megváltozott. Az Oroszországban szerkesztett hírműsorok egyre egyoldalúbbak lettek – magyarázta lapunk megkeresésére Aleksandrs Krasnitskis, a lett közmédia orosz nyelvű internetes felületének főszerkesztője. Riga kapott az alkalmon, a politika elérkezettnek látta az időt a média meghódítására. – Ha egy orosz nemzetiségű lett állampolgár az anyanyelvén akar tévét nézni, akkor versenytársak híján eddig egyértelmű volt, hogy az oroszországi adásokat nézte – mondta Krasnitskis.

Észtország a letteknél valamivel előrébb jár, orosz nyelvű állami csatornájuk már megkezdte működését. – Az észtországi oroszok többsége enklávékban él, sokan lecsúszott ipartelepeken, ahol a tévénézésen kívül szórakozási lehetőség nincs – érzékeltette a helyzetet Árok Norbert, a Külügyi és Külgazdasági Intézet korábban Észtországban élt külső elemzője. A szakértő szerint bár egy tavalyi kutatás eredménye rávilágít, hogy a helyi oroszok immár döntő többségben észtországi identitással is rendelkeznek, még mindig elégtelennek érzik a nyelvhasználati jogaikat. Nem használhatják az oroszt például a közigazgatásban, azok pedig, akik 1940 előtt nem éltek Észtországban, az észt állampolgársághoz nyelvvizsgát is kell tenniük a többségi nyelvből. S hogy mekkora konszenzust élvez Tallinnban a saját orosz médiabirodalom kialakításának terve, jól mutatja, hogy az idén felállt új kormány nemhogy változtatott volna a terveken, hanem még négymillió euróval megemelte az orosz nyelvű csatorna költségvetését.

– Az új észt médiastratégiának két fő eleme van, mégpedig hogy a helyi oroszokhoz az anyanyelvükön kell szólni, valamint hogy nem közvetlen ellenpropagandát kell folytatni, hanem elfogulatlanul tudósítani a helyi és európai ügyekről – magyarázta Rácz András, aki egyetért Krasnitskisszal abban, hogy egy ellenpropaganda többet ártana, mint használna. Szerinte az ukrán válság kitörésekor az orosz média szabályszerűen lázítani kezdte a baltikumi oroszokat, ez azonban nem bizonyult sikeres taktikának. Rácz András úgy látja, a balti kormányok stratégiája csak abban az esetben lehet eredményes, ha az oroszok integrálását, nem pedig az asszimilálásukat tűzi ki célul.