Donald Trump még hivatalba sem került, de máris óriási befolyással van a világpolitikára. Nem is akárhogyan: Twitteren keresztül. A megválasztott amerikai elnök fiókjának jelenleg több mint 17,7 millió követője van, – összehasonlításul: a pápának valamivel több mint 10 millió, Barack Obamának viszont 80 millió – közülük alighanem jó néhányan a világ különböző nemzeteinek külügyminisztériumaiból kerülnek ki. Ha ugyanis a világ legerősebb országának leendő elnöke mond valamit, arra jobb már most odafigyelni.
Trump pedig nem restelli máris kihasználni befolyását. A CNN összeszedte, hogy csupán az elmúlt 24 órában közzétett bejegyzései hogyan állították a feje tetejére a világot.
The resolution being considered at the United Nations Security Council regarding Israel should be vetoed....cont: https://t.co/s8rXKKZNF1
Elsőként tett egy javaslatot arra, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene vétóznia az Egyiptom által előterjesztett ENSZ-határozatot, amely elítélte volna az izraeli telepek építését. Kiszivárgott információk szerint az Egyesült Államok – amely a Biztonsági Tanács állandó tagja is – nem tervezett vétót, és tartózkodott volna a szavazáson, azaz minden bizonnyal elfogadták volna a határozatot. Végül azonban Kairó a szavazás elnapolását kérte. Hogy miért? Egyes források szerint egyrészt izraeli nyomásra, másrészt azért, mert Egyiptom tartott attól, hogy azonnal keresztbe tegyen a frissen megválasztott amerikai elnöknek. Nem véletlen, hogy Donald Trump és Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök telefonon egyeztetett a határozattervezetről. A két államfő egyetértett abban: fontos az új amerikai kormánynak megadni a lehetőséget ahhoz, hogy a palesztin ügy minden dimenziójának tekintetében eljárjon, szem előtt tartva egy végleges megállapodást.
The United States must greatly strengthen and expand its nuclear capability until such time as the world comes to its senses regarding nukes
A következő nagy port kavaró hozzászólásában Trump meggyőződésének adott hangot, hogy az Egyesült Államoknak növelnie kellene nukleáris arzenálját. Igaz, ez egyfajta reakcióként is felfogható, hiszen alig órákkal korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök is arról beszélt, hogy Oroszországnak fejlesztenie kell nukleáris képességeit, és meglehetősen kemény hangnemben jelezte, hogy bármelyik agresszornál erősebbek. Ez a „szópárbaj” akár azt is előrevetítheti, hogy mégsem lesz olyan felhőtlen az amerikai–orosz viszony, mint azt esetleg sokan Trump megválasztása után remélték. Rosszabb esetben pedig újabb fegyverkezési verseny indulhat el, és végleg leállhat a nukleáris fegyverek leszerelésének folyamata. Becslések szerint egyébként jelenleg Oroszországnak 7300, az Egyesült Államoknak 6900 nukleáris robbanótöltete van.
Based on the tremendous cost and cost overruns of the Lockheed Martin F-35, I have asked Boeing to price-out a comparable F-18 Super Hornet!
Végül Trump ismét meglebegtette, hogy a méregdrága, csúcskategóriás F–35-ös repülőgépek helyett inkább a jóval olcsóbb F/A–18 Super Hornet gépeket kellene vásárolnia az amerikai légierőnek. Csakhogy az F–35-ösöket a Lockheed Martin gyártja, míg a Super Horneteket a Boeing. Az eredmény? A Locheed Martin részvényeinek értéke azonnal három százalékot zuhant. Igaz, a megválasztott elnök korábban a Boinget sem kímélte. Egy december eleji bejegyzésében az új elnöki gép, az Air Force One négymilliárd dolláros árát sokallta (jogosan), mire a gyártó részvényei ugyancsak gyengülni kezdtek.
Az üzlet egyébként óriási: a legmodernebb technológiával felszerelt F–35-ösökre 10,1 milliárd dollárt költene a Pentagon. Ugyanakkor nem Trump az első, aki drágállta a gépeket, elrugaszkodott költségeit a demokraták és republikánusok egyaránt bírálták már.
