Tajvan elnökével, Caj Jing-vennel beszélt telefonon Donald Trump megválasztott amerikai elnök – közölte Trumpnak az átmenetet irányító csapata. Az Egyesült Államok 1979 óta nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot a de facto önálló országként működő Tajvannal.
Az amerikai AP hírügynökség megjegyezte: nagyon szokatlan, mi több, valószínűleg precedens nélküli, hogy egy amerikai elnök vagy megválasztott elnök közvetlenül váltson szót Tajvan vezetőjével, Trump telefonbeszélgetése pedig vélhetően ki fogja váltani Kína tiltakozását.
Az átmenetet vezető csapat közlemény szerint Caj gratulált Trumpnak a megválasztásához, amit az amerikai politikus viszonzott. Beszélgetésük során kitértek az Egyesült Államok és Tajvan szoros gazdasági, politikai és biztonsági kapcsolataira. A közleményből azonban nem derült ki az, hogy ki kezdeményezte a telefonhívást, amelyet tajvani és fehér házi források is megerősítettek.
Az AP szerint a telefonhívás újabb példája annak, hogy Trump miként veszi semmibe az amerikai diplomáciai gyakorlatot: állítólag több külföldi vezetőt is az Egyesült Államok külügyi minisztériumának útmutatása nélkül hívott fel november 8-ai megválasztása óta.
Kellyanne Conway, Donald Trump szóvivője és tanácsadója a CNN amerikai hírtelevíziónak a telefonhívással kapcsolatban azt mondta: a megválasztott elnök tisztában van az Egyesült Államok tajvani politikájával. „Trump megválasztott elnök részletes tájékoztatást kapott, és mindvégig teljesen tisztában van ezekkel a témákkal, függetlenül attól, hogy ki van a kagyló másik végén” - magyarázta a tanácsadó.
Az átmenetet irányító csapat emellett tudatta azt is, hogy a megválasztott elnök pénteken beszélt még Afganisztán és Szingapúr államfőjével is, előbbivel a terrorizmus elleni fellépésről, utóbbival pedig országaik gazdasági, politikai és biztonsági kapcsolatairól folytattak eszmecserét.
A kínai külügyminiszter a telefonhívással kapcsolatban azt közölte: nem hiszi, hogy „Tajvan kicsinyes trükkje” nyomán megváltozik az Egyesült Államoknak az „egy Kína” elvét elfogadó politikája, amely a kínai–amerikai kapcsolatok egészséges fejlődésének az alapköve. Peking pedig nem szeretné, ha ezt a politikai alapot bármilyen módon megzavarnák vagy megkárosítanák.
Peking álláspontja szerint Tajvan és Kína egyazon országhoz tartozik, és saját területeként tekint a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta de facto önálló országként működő szigetre. Tajpej és Peking 1992-ben jutott az ezt megerősítő „egy Kína” elvét elfogadó, 1992-esnek is nevezett konszenzusra.
Washington 1979-ben vette fel diplomáciai kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal, amivel együtt elfogadta az „egy Kína” elvét is, Pekinget tekinti Kína legitim képviselőjének. Az Egyesült Államok mindazonáltal szoros, de nem hivatalos kapcsolatokat ápol Tajvannal.
A tajvani elnök – aki a sziget függetlenségét szorgalmazó Demokratikus Haladó Párt első embere is – májusi beiktatásakor nem tért ki arra, hogy elődjéhez hasonlóan elismeri-e az említett konszenzust, ami miatt fagyos lett Tajpej és Peking viszonya, utóbbi pedig június végén befagyasztotta intézményes kommunikációs csatornáit a szigettel.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője a telefonbeszélgetésről szóló bejelentést követően közölte, hogy Washington továbbra is elkötelezett az „egy Kína” elv mellett.
