Véres november Irakban, megkötnék Trump kezét?

Kétezer iraki katona és 900 civil halt meg az országban. Messze még Moszul felszabadítása.

Majdnem 2000 iraki katona esett el az Iszlám Állam elleni harcokban novemberben, ami háromszorosa az októberi adatoknak, amikor pedig a Moszul elleni ostrom indult – idézte az ENSZ legfrissebb statisztikáit a CNN. De a véres háború nem kíméli a civileket sem: adataik szerint múlt hónapban legalább 900-an haltak meg és 930-an sebesültek meg a terrortámadásokban. Ráadásul valószínűleg ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen arról nincsenek pontos információk, hogy az Iszlám Állam által uralt területeken mi történik. Márpedig azt viszont lehet tudni, hogy a terrorszervezet sem éppen kíméletes a civil lakossággal szemben: nem csupán a feltételezett árulókat végzik ki kíméletlenül, de élő pajzsként is használják a lakosságot. Mindennek a tetejébe közben arról érkeznek a jelentések, hogy az ostromlott Moszul egyes részei egyáltalán nem jutnak tiszta vízhez, amely katasztrofális helyzetet teremthet.

Pedig a város teljes felszabadítására még alighanem várni kell. Az Iszlám Állam kezén lévő várost az iraki kormányerők, iraki kurdok (pesmergák) és különféle felfegyverzett milíciák teljesen körbezárták, elzárva az egérutat a terroristák elől Szíria felé. Jelenleg a csapataik próbálják megszilárdítani elfoglalt állásaikat, mielőtt nekifognának a város nyugati, sokkal sűrűbben lakott és jobban megerősített negyedének ostromához. Közben délen is megtorpantak az iraki fegyveres erők, egyelőre kivárnak a stratégiai fontosságú reptér és katonai bázis lerohanásával. Előrenyomulásukat az Iszlám Állam is minden rendelkezésére álló eszközzel próbálja lassítani: autókba rejtett pokolgépekkel, öngyilkos merényletekkel, mesterlövészekkel, különféle csapdákkal veszik fel a harcot az amerikai légierővel megtámogatott felszabadítók ellen.

Közben nagy várakozásokkal tekintenek Szíria ügyében a frissen megválasztott Donald Trump elnöksége elé, elsősorban azért, mert ő nem zárta ki teljes mértékben az egyezkedést az oroszokkal. Azonban az amerikai törvényhozás sem ül tétlenül, és várja meg, hogy eddigi „eredményeiket” az új elnök majd egy tollvonással elintézze. 

Az amerikai képviselőház most a 2017-es fiskális év védelmi költségvetésén belül egy olyan tervezetet fogadott el, amely megadná a lehetőséget a Trump-adminisztrációnak, hogy légelhárító fegyvereket küldjenek a szíriai mérsékelt ellenzéknek – adta hírül az al-Monitor. Mint a közel-keleti ügyekre szakosodott portál rámutatott, a lényeg a részletekben rejlik: míg az eddigi szabályozás kifejezetten tiltotta a hordozható, vállról indítható légelhárító fegyverek Szíriába juttatását, az új tervezet erről nem tesz említést.

Ez persze korántsem jelenti feltétlenül azt, hogy az amerikaiak felfegyvereznék ilyen eszközökkel a lázadókat. Erre eddig nem véletlenül nem került sor: attól tartottak, hogy ha egy ilyen fegyver rossz kezekbe kerül, akár civil gépek ellen is bevethetik őket, vagy a szíriai kormányerők mellett az oroszokat is célba vehetik, ami a helyzet elfajulásához vezethet. Trump kampányában pedig korábban éppen arról panaszkodott, hogy azt sem tudják, kinek adnak fegyvert Szíriában.

Mégis, az al-Monitornak nyilatkozó egyik szakember úgy vélte, a kongresszus célja, hogy megkösse Donald Trump kezét Szíria ügyében, és olyan irányba befolyásolnák, hogy ne keresse a békét Moszkvával.