109 évesen is a kommunistákat szidta

Száztizenegy évesen meghalt Csou Ju-kuang kínai nyelvész, akit aktív közéleti ténykedéséről is ismert a világ.

A kínai központi televízió és egyéb hivatalos helyi források szerint az 1906-ban, az utolsó császári dinasztia (Csing-dinasztia) idején arisztokrata családba született Csou pekingi otthonában halt meg szombaton, mindössze egy nappal 111. születésnapja után.

Csou nyugati stílusú oktatásban részesült a sanghaji St. John\'s Egyetemen, majd az Egyesült Államokba költözött, és egy ideig bankárként dolgozott a Wall Streeten.

Miután a kínai kommunista párt 1949-es hatalomra jutását követően több más idealista fiatallal együtt visszatért Kínába, az eszperantó lelkes hívének számító Csout kinevezték egy bizottság élére, amelynek az volt a feladata, hogy az írástudatlanság felszámolása érdekében kifejlesszen egy egységes átírást, amely a kínai írásjelek kiejtését segíti.

1958-ra elkészült a kínai írásjelek latin betűs átírására kidolgozott Hanyu Pinyin fang\'an (pinyin) nevű rendszer, amely kulcsfontosságú szerepet játszott az írástudatlanság felszámolásában, és perdöntőnek bizonyult a kínai nyelvnek az informatikai kommunikációba való beillesztésében.

Csou később hozzálátott az Encyclopedia Britannica hivatalos kínai nyelvű fordításának az elkészítéséhez, és szócikkeket is írt, egyebek között a kínai nyelv és írás evolúciójáról.

A kínai kulturális forradalom idején, az 1960-as években két évre munkatáborba száműzték, elszakítva feleségétől és fiától. Későbbi memoárjában „elveszett időként” írta le az 1960 és 1980 közötti éveket. „Semmi jót nem mondhatok Mao Ce-tungról” – mondta ezzel kapcsolatban egy interjúban, amelyet az AFP-nek adott 2015-ben, 109 évesen.

Életének utolsó éveiben hevesen bírálta a kommunista pártot, és a politikai reformok támogatójává vált, aminek következtében nem szívesen látott személy lett a hivatalos eseményeken.

Még 100 éves kora után is folytatta az írást – 100-on túl is mintegy tucatnyi kötetet publikált –, annak ellenére, hogy könyveiből a cenzúra számos részt kihúzott, és a cenzúrázták az írásairól folytatott internetes eszmecseréket is.

Hat évvel ezelőtt az amerikai országos közrádiónak nyilatkozva Csou azt mondta, reméli, elég sokáig fog élni ahhoz, hogy lássa, amikor a kínai kormány elismeri, hogy hiba volt az 1989-es Tienanmen téri vérengzés. Ez azonban még nem történt meg és a téma továbbra is tabunak számít Kínában.

„Az átlagember nem hisz többé a kommunista pártban” – mondta az interjúban Csou, a földkerekség legidősebb máskéntgondolkodója. Hozzátette: „A kínai értelmiség nagy többsége a demokrácia híve.”

„Számos korszakot élt át, és felvilágosította az egyszerű embereket” – írta róla halála után a Zsenmin Zsipao, a kommunista párt központi napilapja.