Az Egyesült Államok területén az utóbbi huszonhét évben végrehajtott halálos kimenetelű terrortámadások elkövetői közül egy sem volt azoknak az országoknak az állampolgára, amelyeket az elnök ideiglenes beutazási tilalommal sújtott – derül ki a statisztikákból. Ugyan Donald Trump korábban minden muszlimot ki akart tiltani az országból – vagy legalábbis ezzel kampányolt –, végül, úgy tűnik, megáll Irak, Irán, Szudán, Jemen, Líbia, Szíria és Szomália állampolgárainál, ami abból a szempontból nem tűnik logikusnak, hogy a legjelentősebb terrortámadások elkövetői nem ezekből az országokból származnak.
Ha csak a legsúlyosabb incidenseket nézzük: a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások 19 elkövetője közül 15 szaúdi volt, a 2013-as, bostoni maratonon végrehajtott bombatámadásért a csecsen származású Tsarnaev testvérek voltak felelősek, a tavaly nyáron egy orlandói éjszakai klubban 49 embert meggyilkoló Omar Mateen pedig afgán származású volt. Jelenleg egyikük származási helyét sem érinti Trump rendelkezése, sőt Szaúd-Arábia Izrael mellett Washington legszorosabb szövetségese a Közel-Keleten.
A kitiltással sújtott államok polgárai szűk harminc év alatt három incidensért voltak felelősek, 2006-ban például egy iráni származású férfi az Észak-karolinai Egyetemen a tömegbe hajtott terepjáróval, két szomáliai pedig tavaly követett el egy-egy kisebb, nem halálos kimenetelű merényletet.
Trump lépését egyvalami indokolhatja, mégpedig az, hogy a nevesített országok nagy része ha nem is totális anarchiában, de legalábbis a káosz szélén áll. Szomáliában például viszonylag ritkán van olyan központi kormány, amelynek a fővároson kívül is lenne hatalma, Líbia az arab tavaszt követően roggyant meg, Szíriában, Jemenben és Irakban polgárháború dúl, Szudán pedig nemrég szakadt ketté, az atrocitások állandók. Irán ezzel ellentétben stabil, ám Trump Irán-ellenes érzéseit jól mutatja, hogy korábban még a nagy nehezen összeszenvedett atomalku felmondását is kilátásba helyezte.
Az országba érkező bevándorlóknak ráadásul csak elenyésző részét képezik a rendeletben megnevezett országok elszármazott szülöttei. Az összes Egyesült Államokban élő, de külföldön született bevándorló vagy ideiglenes vendégmunkás mindössze 2 százalékát teszik ki a hét ország állampolgárai. A hivatalos adatok szerint ezekről a helyekről 856 ezren vándoroltak be amerikai földre vagy rendelkeznek legalább vízummal, esetleg zöldkártyával, a legtöbben, 383 ezren az irániak vannak, őket az irakiak 199 ezer, majd a szíriaiak 84 ezer fővel követik.
A legmagasabb átlagkeresetűek az iráni bevándorlók, 65 ezer dollár körüli éves fizetéssel, az övék a hét közösség közül az egyetlen, amely megelőzi az 54 ezer dolláros amerikai átlagot. Rajtuk kívül még a szíriaiak közelítik meg a nemzeti átlagszintet, nagyjából 53 ezer dolláros éves keresettel. Legmélyebben a szomáliaiak vannak, ők alig több mint 20 ezret visznek haza tizenkét hónap alatt. Érdekesség, hogy felsőfokú végzettséggel négy közösség tagjai, az irániak, a líbiaiak, a szíriaiak és a szudániak is nagyobb arányban rendelkeznek a nemzeti átlagnál.
Trump révén egyébként már korábban is jól látszott, hogy az Egyesült Államok esetében egy olyan országban sikerült kampánytémává tenni a muszlimok státusát, ahol az arányuk jelentősen elmarad attól, amit Nyugat-Európa egyes országaiban tapasztalhatunk. Egy három évvel ezelőtti kutatás azonban rávilágít, hogy az amerikaiak számára a muszlimok alkotják a legkevésbé kedvelt vallási felekezetet. Nullától százig kellett értékelni a különböző vallásúakat aszerint, hogy mennyire kedvelik őket, a muszlimok a sor végén kullogva 40 pontot kaptak, még az ateisták is előrébb végeztek 41 ponttal.
A politika iróniája egyébként, hogy – amint arra a The Telegraph brit konzervatív lap is felhívja a figyelmet – Szomálián kívül a mostani Trump-rendelet által érintett összes állam fenntart egy amerikaihoz hasonló korlátozást, egyikük területére sem lehet belépni ugyanis Izraelben kiállított vízummal.
A Trump-intézkedés kellemetlen aspektusa, hogy egy országban a terrorizmusellenes harcot is nehezíti: azok az iraki katonák ugyanis, akik az Egyesült Államokban kapnának kiképzést, jellemző módon amerikai haditechnikai eszközökre – például F–16-os vadászbombázókra –, jelenleg nem tudnak jelenleg a tengerentúlra utazni. A Pentagon már dolgozik a megoldáson, hogy kivételt tegyenek velük, s kiképzésük után minél hamarabb bevethessék őket az Iszlám Állam elleni küzdelemben.
