Behálózzák Európát a szervezett bűnözői csoportok

Europol-igazgató: A bevándorlók 90 százalékát bűnözők mozgatták. Hatékony a terroristapropaganda.

Két éve, 2015 januárjában rohamozták meg iszlám terroristák a Charlie Hebdo szerkesztőségét, s a kegyetlen akció mára referenciaponttá vált az európai bűnözés, és bűnüldözés terén. Azóta több alkalommal is sikeres merényletet vitt véghez az Iszlám Állam, de nyomot hagyott Európán a menekültválság is. Az embercsempészet felvirágzásával a szervezett bűnözés megerősödött, miközben az ellenük vívott harc egyre inkább a kibertérre helyeződik át. Ezekről, illetve az új kihívásokról beszélt újságíróknak Rob Wainwright, az Európai Rendőrségi Hivatal, az Europol igazgatója a szervezet Hágában található központjában. A korábban a brit titkosszolgálatnál (MI5) dolgozó Wainwright szerint jelenleg három kiemelt kihívással néz szembe a kontinens, a terrorizmus, az embercsempészet és a kiberbűnözés emészti fel a legnagyobb erőforrásokat.

– Nem csak az Iszlám Állam, az al-Kaida és más szervezetek aktívak Európában – mondta Wainwright, hozzátéve, hogy a terroristák technikája az elmúlt egy-két évben sokat változott. Szemben az általános közvélekedéssel, nemcsak az EU határain túlról szivárognak be, hanem propagandájukkal hatékonyan toboroznak a kontinensen is. – Az elmúlt időszakban mintegy ötezer európai állampolgár ment a Közel-Keletre, hogy csatlakozzon valamelyik terrorszervezethez – folytatta Wainwright. Elmondta, az Europol elemzései szerint a propagandának behódolók többsége büntetett előéletű volt. – Az Iszlám Állam és más, radikális iszlámot képviselő csoportok leegyszerűsített tanokat hirdetnek, amire az alacsonyan képzett, alacsony jövedelmű emberek vevők – folytatta a szervezet igazgatója. Arról, hogy mi történik velük az Iszlám Államban, nem sokat tudni. Wainwright szerint az Irakba, Szíriába szököttek többsége meghalt, másokat pedig – ideológiai átnevelés céljából – évekig börtönbe zártak. – Azonban a távozott ötezer európainak a fele már hazatért Európába – teszi hozzá. Ez pedig sok munkát ad a nemzetállamok rendvédelmi szerveinek, hiszen a szándékuk ismeretlen, ezért szemmel kell őket tartani.

A szervezet igazgatója kitért a szervezett bűnözés problémájára is. Elmondta, Európában most közel ötezer szervezett bűnözői csoport működhet, profiljaikban a drog- és fegyverkereskedelem mellett az embercsempészet erősödött meg. – A bevándorlók 90 százalékát a szervezett bűnözői csoportok mozgatták – mondta Wainwright, hozzátéve, hogy a migrációs válságból számításaik szerint mintegy ötvenezer bűnöző profitált. Kérdésünkre Wainwright elmondta, a korrupció is fontos táptalaja a szervezett bűnözésnek, azt azonban leszögezte, hogy a kérdés nem tartozik a szervezet jogkörébe. Nem egyszerű ugyanis választ adni arra, hogy miként lép, léphet fel a fenyegetésekkel szemben az Europol. A szervezet nem intézkedhet a tagállamokban, első számú feladata, hogy a bűnüldöző szervek közötti kommunikációt segítse elő. – Az Europol feladata, hogy hidat képezzen a rendvédelmi és a hírszerző közösség között – fogalmazta meg az igazgató.

Wainwright szerint bár javult az uniós rendőrségi együttműködés, az információ áramlása nem elég gyors. Elmondása szerint az elmúlt két évben tízszeresére nőtt a hágai központ és a tagállami szervek közötti információcsere. Az európai rendőrség azonban önálló műveleteket is folytat. Tavaly például létrejött a Terrorellenes Központ, amelynek állománya elsősorban az iszlám terrorista csoportok propagandavideóit elemzi, és próbálja az internetről minél gyorsabban eltávolíttatni. Az Europol fontos képessége még a határokon átnyúló bűnözésre vonatkozó, különböző adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása. Azonban rámutattak, a tagállami bűnüldöző szervezetek csak nehézkes papírmunka árán, a Hágában állomásozó összekötőkön keresztül érik el az információt. Ezen a problémán is változtatna a szervezet, egy telefonos applikációval a terepen dolgozó rendőr közvetlenül hozzáférne a nyomozáskor szükséges adatbázisokhoz.