Bűnösnek mondták ki a harcképtelen támadót lelövő izraeli katonát

A bíró szerint az, hogy a férfi terrorista volt, nem igazolja az aránytalan fellépést.

A háromfős bírói testület nem tartotta megalapozottnak az őrmester ügyvédeinek érvelését, miszerint Azaria azért adta le a halálos lövést, mert úgy érezte, hogy a földön fekvő, meglőtt és magatehetetlen támadó, Abdel-Fattáh as-Sarif továbbra is veszélyt jelentett, és attól tartott, hogy robbanómellény lehet rajta.

A hadsereg által átadott jegyzőkönyvek tanúsága szerint például a katona a történtek után még nem hivatkozott arra, hogy a támadó a földön fekve is veszélyt jelentett, és egyik társa szerint azt mondta, hogy Sarif megtámadta egy barátját, ezért megérdemelte a halált. A bíróságon Azaria állította: nem emlékszik erre a beszélgetésre.

A bíróság szerint a helyszínen készült videofelvételek nem igazolták a védelem később kialakított, újabb és újabb érveit; kétséges, hogy Sarif 11 perccel a merénylet után, sebesülten a földön fekve veszélyt jelentett volna, és az eljárás során az is kiderült, hogy az őt korábban érő hat lövés dacára az okozta a halálát, hogy Elor Azaria fejbe lőtte. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az őrmester tettét nem a jogos védelem, hanem a bosszúvágy motiválta.

„Az, hogy a földön fekvő ember terrorista, nem indokolja az aránytalan választ” – érvelt a bírói tanácsban elnöklő Maja Heller ezredes.

Az Azaria által leadott halálos lövés elvben ellentétes az izraeli hadsereg fegyverhasználati szabályaival, amelyek tiltják halálos erő alkalmazását olyanokkal szemben, akik nem jelentenek közvetlen életveszélyt.

Az Azaria-ügy az izraeli tízes tévécsatorna szerint kilóg a múlt év merényletei során lelőtt késes támadások sorából, mert noha a palesztin késelők többségét tettük elkövetése közben megölték, de őket a merénylet közben, noha olykor vitatható módon, azonban önvédelemből, és nem jóval később ölték meg az izraeli katonák.

Izraelben legutóbb tizenkét évvel ezelőtt ítéltek el katonát emberölésért, amiért legfeljebb húsz év börtön szabható ki. A bíróság várhatóan egy hónap múlva hirdeti majd ki, hogy milyen büntetést ró a gyilkos katonára. Szakértők szerint a szigorú ítélet ellenére, részben a közvélemény nyomására, Azaria viszonylag enyhe börtönbüntetésre számíthat. Ügyvédei mindenesetre már bejelentették, hogy fellebbeznek.

Az eset az utóbbi hónapokban megosztotta az izraeli társadalmat. Az órákig tartó ítélethirdetés közben száz ember tüntetett az őrmester felmentéséért a bíróság épülete előtt.

Az ítélethirdetés után a család szóvivője közölte: a bíróság figyelmen kívül hagyott olyan bizonyítékokat, amelyek Azaria ártatlanságát támasztják alá.

„Mintha észre sem vették volna, hogy egy támadás színhelyén történt az eset. Az az érzésem, hogy a bíróság felvette a kést a helyszínről, s maga szúrta hátba minden katonánkat” – hangsúlyozta Saron Gal.

Nadav Veiszman alezredes, katonai ügyész szerint „fontos, világos, döntő jelentőségű és önmagáért beszélő” ítélet született.

„A bíróság úgy döntött, hogy a lövés leadása nem volt indokolt. Ez nem örömteli nap számunkra. Jobb lett volna, ha mindez nem történik meg. De ami megtörtént, megtörtént, és ez súlyos bűncselekmény” – magyarázta Veiszman.

Avigdor Liberman védelmi miniszter, aki a tárgyalás alatt a katona pártjára állt, most azt mondta: nehéz ítélet született, amellyel nem ért egyet, de arra szólítja fel az embereket, hogy tartsák tiszteletben a bíróság döntését. Mint mondta, a hadsereget nem szabad politikai csatározások eszközévé tenni.

Azaria egyik rokonát el kellett távolítani a tárgyalóteremből, amikor kimondták, hogy az őrmester bűnös. A nő azt kiabálta, hogy „az izraeli hadseregnek annyi”.