Elnöki búcsúbeszéd a gyilkos városban

A borzasztó gyilkossági statisztika sújtotta Chicagóban mondja el búcsúbeszédét a jövő héten Obama.

Ahogy közeledik Barack Obama elnökségének vége, csak nem akar véget érni a rossz sorozat az Egyesült Államok első fekete államfője számára. Nem volt elég, hogy novemberben nem sikerült a Fehér Házat demokrata pártbeli örökösre hagyni Hillary Clinton személyében, hogy a Közel-Keleten Oroszország átvette a kezdeményezést, vagy hogy Vlagyimir Putyin nem ment bele az adok-kapok játékba, amikor az állítólagos választási hackelés miatt Obama orosz diplomatákat utasított ki az országból. Ráadásként a távozó amerikai elnök január 10-én, jövő kedden egy olyan Chicagóban mondja el búcsúbeszédét, melybe az elmúlt években visszatért az a fékevesztett erőszak, amiért korábban szerte a világon a bűnözés szinonimája lett a nagyváros neve.

Obama politikai hátországa, ahol annak idején közösségszervező fiatal ügyvédként elkezdődött később üstökösként felívelő karrierje, a Michigan-tó partján fekvő metropolisz ugyanis tragikus bűnözési statisztikát produkált az elmúlt évben. A helyi rendőrség adatai szerint 2016-ban 762 gyilkosság, és 3550 lövöldözés volt itt, melynek 4331 fő vált valamilyen módon áldozatává. Szembeötlő a különbség 2015-höz képest, amikor jóval kevesebb, 480 gyilkosság volt, ám már az előző év is túlszárnyalta a legutóbbi legrosszabb évet, a majd két évtizeddel ezelőtti 1997-et. Csak az óév utolsó hetében 27 lövöldözésből 12 bizonyult halálosnak. Még sötétebbre festi a képet, hogy mint az a CNN tudósításából is kiderül, a rendőrök elleni támadások száma is megduplázódott, bár erről a helyi „kékruhások” már nem adtak ki részletes statisztikát. A baloldali hírtelevízió ugyan „pozitív mutatóként” tálalja, hogy 2016-ban tíz százalékkal több fegyverest fogtak el, és húsz százalékkal több, 8300 lőfegyvert koboztak el, mint 2015-ben, de ez az áldozatok növekvő számát tekintve inkább a negatív tendencia további jeleként értékelhető, semmint rendőrségi sikerként. Ugyanilyen jelzés volt, amikor szeptemberben bejelentették, hogy az elkövetkező két évben ezer fővel tervezik emelni a chicagói rendőrség létszámát.

Az elborzasztó chicagói helyi statisztikák mellett Obama elnökségének külön tragédiája, hogy progresszív liberálisként, az első fekete elnökként nemhogy nem tudta kezelni a fegyveres erőszak amúgy is súlyos kérdését, hanem az hivatali ideje alatt tovább súlyosbodott, a társadalmi viszonyokat tükrözve aránytalanul az afroamerikai közösség (és persze minden érintett, így a rendőri erők) számára. Obama beiktatása, 2009 óta számos, nagy figyelmet keltő tömegmészárlásra került sor, melyekben nemegyszer olyan sorozatlövő fegyverek játszották a főszerepet, s okolhatóak a magas áldozatszámért, melyeket a nyugati világ más részében kizárólag a hadsereg, vagy különleges erők használhatnak háborús, vagy terrorellenes műveletekben. Az elnök minden igyekezete ellenére az ilyen és a kevésbé veszélyes fegyverkategóriákhoz jutás lehetősége továbbra is túlontúl könnyű, úgy a bűnözői körök, mint a mentálisan alkalmatlanok számára. Nem sikerült érzékelhető haladást elérni a kéz alatti, ellenőrizhetetlen fegyvereladások legfőbb fórumai, a népszerű fegyvershow-k ügyében sem. Nem csoda, hogy a lőfegyverekkel és azok legveszélyesebb változataival is zsúfolt, az elmúlt évek gazdasági nehézségeivel terhelt társadalmi közegben a rendőrök is idegesebbek, és alacsonyabbra került a részükről történő gyakorlati fegyverhasználat „küszöbértéke”, a faji sztereotípiák miatt különösen a feketék kárára.