Félinformációkon rágódik a CNN

Már a megválasztott elnök, Donald Trump sem vitatja, hogy Moszkva áll a hackertámadások mögött.

„Hatalmas szégyenfolt”

Soha nem lett volna szabad nyilvánosságra hozni azokat a megalapozatlan állításokat, amelyek kedden jelentek meg az amerikai sajtóban – hangsúlyozta a megválasztott elnök szerdán New York-i sajtótájékoztatóján. Donald Trump köszönetet mondott azoknak a médiumoknak, amelyek kételkedtek az állítólagos hírszerzési jelentés hitelességében. „Hatalmas szégyenfoltot” hagy a hírszerzési ügynökségeken, ha valóban ők szivárogtatták ki a jelentést – jelentette ki Trump.

Elmondta ugyanakkor azt is: úgy véli, Oroszország állt az amerikai elnökválasztási kampány idején végrehajtott számítógépes támadások mögött. Leszögezte: a Demokrata Párt vezető testületét, az Országos Bizottságot valóban számítógépes támadások érhették, de ennek oka a gyenge számítógépes védelem volt. A Republikánus Párt számítógépes rendszerébe viszont nem tudtak behatolni a hackerek – állapította meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy ő például a hackertámadások nyomán tudta meg, hogy Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje előre megkapta az elnökjelölti viták kérdéseit.

Ezek is elhangoztak még Trump megválasztott elnökként tartott első sajtótájékoztatóján:

„Teljes, tökéletes kitaláció, képtelenség! Nincs semmi közöm Oroszországhoz – nem üzletelek, nincsenek hitelügyletek sem, egyáltalán: semmi sincs” – reagált Donald Trump megválasztott amerikai elnök azokra a médiajelentésekre, amelyek szerint Oroszország kompromittáló személyes és pénzügyi információkkal bírna róla. A CNN szerint egy kétoldalas mellékletről van szó, amelyet az amerikai hírszerző közösség múlt pénteken mutatott be Trumpnak azokkal a dokumentumokkal együtt, amelyek az állítólagos orosz hekkertevékenységet támasztják alá. 

A CNN tudni véli, arról is bizonyíték van, hogy a választás alatt Trump csapatának több tagja folyamatos kapcsolatban állt az orosz kormánnyal. Az információk egy egykori brit hírszerzőtől származnak, aki Trumppal kapcsolatos ismereteket gyűjtött Oroszországban, majd Rómában találkozott egy amerikai FBI-ügynökkel, aki az anyagot Washingtonba vitte még múlt augusztusban. A Trumpot állítólagosan kompromittáló információk tehát hónapokon át keringtek az amerikai fővárosban. Ám szerdán Trump és a Kreml is cáfolták, hogy az összefoglaló tartalmából bármi is igaz volna. Az FBI mindenesetre az irányban vizsgálódik, hogy kik lehettek azok a személyek, akik a jelentés szerint kapcsolatban álltak orosz kormányzati illetékesekkel. 

A CNN kiemelte, nem lehet tudni, hogy a bemutatás ellenére szó esett-e róla a múlt heti találkozón. Mint azt maga a demokratákhoz közeli hírcsatorna is kijelentette, maguk sem tudják, mi van a jelentésben, és független forrásokból sem erősítette meg számukra senki az egyes állításokat. (CNN is not reporting on details of the memos, as it has not independently corroborated the specific allegations.) Ezt a rövid mondatot meglehetősen furcsa olvasni, hiszen konkrét bizonyítékok bemutatásának hiányában és ennek ellenére jelenleg minden meghatározó amerikai médium a hírek élén tárgyalja Trump orosz befolyásoltságát. 

Kérdés az is, hogy csak az informálás szándékával nyújtotta át a Trumpról szóló mellékletet a 16 tagú amerikai hírszerző közösség a megválasztott amerikai elnöknek, vagy ezzel is csak azt akarták hangsúlyozni, hogy az orosz hackertevékenység és lejáratókampány létező valóság, és mindenkit érint, ideje volna tehát Trumpnak elismerni, hogy orosz kibercsapatok belenyúltak a múlt novemberi amerikai választásokba.

Trump szerdán mindenesetre tovább ment, a Twitter-fiókján kikérte magának, hogy az amerikai hírszerzés ilyen álhíreket hagyott kiszivárogni, továbbá hogy ellenfelei álhírekkel akarják lekicsinyelni győzelmét. Mindeközben az orosz Szövetségi Tanács (parlamenti felsőház) külügyi bizottságának elnöke, Konsztantyin Koszacsov teljes képtelenségnek nevezte azt az állítólag titkosszolgálati forrásból származó információt, amely szerint tavaly augusztusban találkozott Michael Cohennel, a később amerikai elnökké választott Donald Trump jogi tanácsadójával.

Annál is inkább figyelemfelkeltő lehet a CNN jelenlegi viselkedése, mert álhírterjesztéssel épp a demokrata oldal vádolta folyamatosan a republikánusokat, és a mögöttük-mellettük álló hírportálokat, véleményvezéreket, és bér-trolljain keresztül természetesen az orosz titkosszolgálatokat. 

Ami az állítás második felére vonatkozik, hogy tehát Trumpról pénzügyi jellegű információkkal bírna az orosz hírszerzés, az amerikai média úgy értelmezi, hogy Trump Oroszországgal üzletel. A bő egy hét múlva hivatalba lépő republikánus elnöknek valóban nagyon sok országban vannak üzleti érdekeltségei, speciel Oroszországban éppen nincsenek, legalábbis a Time magazin összeállítása szerint. Ami persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a milliárdos nagyvállalkozó épp oroszoknak szerezzen érdekeltséget az Egyesült Államokban, orosz állampolgárokkal üzleteljen, velük közös vállalkozásai legyenek harmadik országban. Azt viszont az amerikai hetilap tudni véli, hogy Trump körében számosan vannak, akik üzletelnek Oroszországgal. Paul Manafort, Trump kampánytanácsadója cégén keresztül például ukrajnai oroszbarát politikusoknak adott tanácsot.

Miközben Oroszország a nemzetközi színtéren keresi a módját annak, hogy megbecsülést szerezzen magának, olyan cselekedetekbe bocsátkozott, amelyek szembemennek az amerikai érdekekkel – jelentette ki Rex Tillerson kijelölt külügyminiszter bizottsági meghallgatásának első napján. A 64 éves texasi üzletember – aki korábban az ExxonMobil elnök-vezérigazgatója volt – leszögezte, hogy az Egyesült Államok NATO-szövetségeseinek van okuk aggodalomra az orosz expanzív politika miatt, s később – Robert Menendez, demokrata párti szenátor kérdésére – leszögezte, hogy egyetért azon megállapítással, miszerint a Krím bekebelezése törvényellenes volt és sérti a nemzetközi jogot is. Barack Obama leköszönő elnök kormányát ugyanakkor azzal vádolta meg, hogy nem reagált elég határozottan az orosz fellépésre. A kijelölt külügyminiszter szerint az Oroszország elleni szankciók hatékony eszközök lehetnek, de ártanak az amerikai vállalatoknak. Mint mondta, a Trump-kormány hivatalba lépéséig támogatja a jelenlegi Moszkva-ellenes szankciók érvényben tartását. Tillerson annak a véleményének adott hangot, hogy hazája „valószínűleg” soha nem lesz Oroszország „barátja”. Mint mondta, Oroszország veszélyt jelent, de érdekeinek követésében nem kiszámíthatatlan. (MTI)

###HIRDETES2###