A központ tanulmányát – amely a 2015 novembere óta megrendelt tíz felmérés alapján készült – a Le Monde című napilap ismertette csütörtökön.
Francois Fillont tavaly november 29-én választotta meg a jobboldal államfőjelöltté, de azóta inkább kétségeket és nem annyira biztonságot jelent a saját tábora számára. Az előválasztási csaták után a jobboldal jobboldalához tartozónak minősített Fillonnak még mindig nem sikerült összefogásra bírnia a konzervatív képviselőket. Az előválasztáson legyőzött Nicolas Sarkozyhoz közel álló vezető politikusok és a centristák is nyilvánosan bírálják Fillont a francia szociális modell alapját jelentő társadalombiztosítás és a közszféra leépítésére tett javaslatai miatt. A konzervatív tábor egy része arra kérte a jelöltet, hogy módosítson a javasolt sokkterápián és „reményt” is ígérjen a választóknak, Fillon azonban egyelőre nem enged a programjából, és azt hangoztatja, hogy a választás nem most, hanem az utolsó négy hétben fog eldőlni.
A Cevifop megállapítása szerint a Fillon körüli politikai bizonytalanságot a felmérések is tükrözik. Elnökké választását követően a konzervatív jelöltnek 26 és 29 százalék közötti támogatottságot jeleztek előre a felmérések az áprilisi első fordulóra, jelenleg viszont 23-25 százalékot. Decemberben még ő állt az első helyen, azóta viszont Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje átvette a vezetést. A jobbközép Köztársaságiak választótáborának 74 százaléka még mindig őt támogatja, de ez 7 százalékkal kevesebb, mint decemberben.
A jobboldal visszaesése elsősorban a Nemzeti Front reményeit növeli. Marine Le Pennek hónapok óta 25-26 százalékot jeleznek előre a felmérések az első fordulóban, amivel biztosan továbbjuthat a második fordulóba, pedig hivatalosan még el sem kezdte a kampányát. Pascal Perrineau, a Cevipof vezetője szerint Marine Le Pen biztos szavazótáborral rendelkezik az alacsonyabb néprétegekben, amelyeket Fillon már nem is tud elhódítani tőle.
A szocialisták vasárnap tartják a baloldali előválasztás első fordulóját, január 29-én pedig a második fordulót. Bárki is kerül ki győztesen, az elnökválasztás első fordulójában nem tud 10 százaléknál jelentősebb támogatást szerezni, s nincs esélye arra, hogy érdemben beleszóljon az elnökválasztási versenybe. Ha Manuel Valls volt miniszterelnök nyeri az előválasztást, az első fordulóban 9-10 százalékra számíthat, a tőle balra álló Benoit Hamon és Arnaud Montebourg volt minisztereknek pedig hónapok óta 7 százalékos támogatottságot jeleznek a felmérések.
Az elmúlt hetekben a függetlenként induló Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat korábbi gazdasági minisztere viszont látványosan előretört. Kampányrendezvényei többezres tömegeket vonzanak, egyre több ismert személyiség támogatja nyilvánosan. Amikor november végén bejelentette elnökjelöltségét, a felmérések 10-11 százalékot jeleztek neki előre az első fordulóban. Jelenleg 17-19 százalékon áll, és amennyiben Montebourg vagy Hamon nyeri meg a baloldali előválasztást, Macron támogatottsága a jelenlegi tendencia alapján azonnal 3-4 százalékot nőhet. A centrumból kampányoló volt gazdasági miniszter egyelőre minden oldalról, jobbról, balról és a Nemzeti Front táborából is sikeresen állít maga mellé választókat.
A radikális baloldali jelölt, Jean-Luc Mélenchon támogatottsága 13-15 százalékon áll attól függően, hogy ki lesz a szocialisták jelöltje.
Az elnökválasztási kampány februárban kezdődik, és amint eldől, hogy ki lesz a szocialisták jelöltje, az erőviszonyok egyértelműbbé, a választás kimenetele azonban nyitottabbá válik. Macron nem várt előretörése, a Fillon körüli bizonytalanság és Le Pen biztos szavazótáborának kiépülése a legfőbb bizonytalansági tényezők a Cevipof tanulmánya szerint.
Az elnökválasztás első fordulóját április 23-án, a másodikat pedig május 7-én rendezik meg Franciaországban.
