A decemberi elnökválasztáson Adama Barrow a voksok 49,67 százalékát szerezte meg, míg Jammehre a választópolgárok 42,64 százaléka szavazott. Yahya Jammeh előbb elismerte vereségét, majd azzal hozakodott elő, hogy „megengedhetetlen hibák” csúsztak a választási bizottság munkájába, és új választások kiírását követelte.
Jammeh azonban a „rendkívüli és példátlan” külföldi beavatkozásra hivatkozva kilencven napra szóló szükségállapotot hirdetett ki az országban kedden, szerdán pedig a gambiai parlament azonnali hatállyal három hónappal meghosszabbította elnöki mandátumát.
Barrow-t, aki biztonsági okokból Szenegálban tartózkodik, választási győzelmének értelmében csütörtökön kellene, hogy beiktassák az elnöki tisztségbe.
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) többször is arra szólította fel a gambiai elnököt, hogy békésen rendezze a kialakult helyzetet és adja át a hatalmat. A szervezet már korábban megfenyegette Jammeh elnököt katonai beavatkozással. Az ECOWAS egyben közölte: január 19. után nem tekinti őt államfőnek.
Értesülések szerint Nigéria mintegy 200 katonát, harci repülőket, hadihajókat és helikoptereket vezényelt Szenegálba. Ghána 205 katonát vezényel Gambiába, ha intervencióra kerül a sor.
A beavatkozást kilátásba helyező országok hatóságai egyebek mellett közölték: céljuk az erőszak megakadályozása Gambiában és Adama Barrow elnökké való felesketésének biztosítása.
A gambiai hadsereg vezérkari főnöke nagyjából egy órával Jammeh mandátumának lejárta előtt közölte: emberei nem fognak harci cselekményekbe bonyolódni a beavatkozó fegyveres erőkkel. Ousman Badjie hozzátette: a gambiai válság egy politikai vita. Utalt arra is, hogy a gambiai katonák megadják magukat, ha a térségbeli országok tényleg katonai beavatkozást hajtanak végre.
Gambia a legkisebb ország az afrikai kontinensen. Az Atlanti-óceán partján fekszik, s minden irányból Szenegál zárja körbe.
