Káosz és pánik a reptereken Trump rendelete után

Hét muzulmán országra vonatkozik a beutazási tilalom. Teherán ellenlépéseket tervez.

A lap egyben emlékeztet arra is, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások elkövetői közül egy sem volt a most tilalom alá vont országok állampolgára. A terroristák akkor az Egyesült Államok szövetségesének tekintett Szaúd-Arábiából, valamint Egyiptomból, Libanonból, az Egyesült Arab Emírségekből érkeztek.

A The New York Times megjegyzi, hogy a hat ország közül messze Iránból érkeznek a legtöbben az USA-ba: évente 35 000-en.

A kilencvennapos tiltás alatt a Trump-adminisztráció azt fogja vizsgálni, hogy a listán szereplő országok elég információt adnak-e át azokról az állampolgáraikról az amerikai hatóságoknak, akik az Egyesült Államokba készülnek ahhoz, hogy a lehetséges terrorkockázatokat esetükben megfelelően mérlegelhessék. Az amerikai lap az iráni kormányhoz közeli forrást idéz, aki szerint Donald Trump az iráni reakciót tesztnek szánta: ha Teherán, amely engedi állampolgárait Amerikába utazni, de aligha szívesen ad át információkat róluk Amerikának, nem hajlandó elfogadni az amerikai követelést, akkor ez azt jelzi, hogy más esetekben sem fog engedni az amerikai nyomásnak.

Ismeretes, a kampányidőszak alatt Trump többször is kritizálta Obama elnök kiegyezését Iránnal, amelyet Izrael is folyamatosan és vehemensen támadott.

Az Egyesült Államokban a becslések szerint egymillió iráni-amerikai él, akiknek rokonai a tiltás ideje alatt nem tudnak látogatóba érkezni az USA-ba. Eszerint két iraki férfi ragadt a New York-i John F. Kennedy repülőtéren, akit nem engedtek be és őrizetbe vettek az amerikai hatóságok a tiltást követően. Egyikük az amerikai hadsereget segítette tolmácsként, és a másik férfi is azért hagyta el hazáját, mert az amerikai hadseregnek nyújtott segítséget, és ezért veszélybe került az élete Irakban.

A Reuters brit hírügynökség szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNCHR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) arra szólította fel az amerikai kormányzatot, hogy a háború és üldöztetés elől menekülőknek továbbra is nyújtson menedéket. A két szervezet egyben figyelmeztetett, hogy soha nem volt nagyobb szükség az amerikai áttelepítési programra, mint most. Határozottan úgy véljük, hogy a menekülteket egyenlő elbánásban kell részesíteni a védelem és segítségnyújtás, valamint a letelepedés ügyében, vallási, nemzetiségi és faji hovatartozásukra való tekintet nélkül – hangsúlyozza a két szervezet. 

A brit The Daily Telegraph arról számolt be híradásában, hogy az azonnal életbe lépő elnöki rendelet után arról érkeztek jelentések, hogy repülőre felszállni készülő, és érvényes vízummal rendelkező utasokat fordítottak vissza a váratlanul meghozott intézkedés miatt. Ilyen eseteket idéz a The Independent is.

A BBC eközben két esettel illusztrálja a hirtelen életbe lépett elnöki rendelet hátulütőit. A híradás szerint az amerikai külügy azt közölte a BBC-vel, hogy a tiltás azonnali érvényesítésén dolgoznak.

A Politico arról ír, hogy az eset miatt máris pert indított két amerikai jogvédő szervezet.

Közben egyre-másra érkezek hírek a rendelet miatti káoszról. Az MTI a Reuters jelentése nyomán arról ír, hogy nem engedtek felszállni öt iraki és egy jemeni állampolgárt egy New Yorkba tartó EgyptAir járatra, egy nappal azután, hogy az amerikai elnök felfüggesztette egyes muszlim országokból érkező menekültek beutazását az Egyesült Államokba.

     Az érintettek tranzitutasként érkeztek a kairói repülőtérre. A források közölték: annak ellenére tartóztatták fel, majd irányították át őket hazájukba tartó járatokra, hogy érvényes vízumuk volt az Egyesült Államokba.

  Korábban a Qatar Airways katari légitársaság még közleményében azt állította, hogy az említett hét muszlim ország állampolgárai beutazhatnak az Egyesült Államokba, ha állandó tartózkodásra jogosító engedélyük (zöldkártyájuk) van. Ám szombaton Gillian Christensen, a nemzetbiztonsági hivatal szóvivője módosította a fenti közlést. Eszerint a hét muszlim ország állampolgárait érintő beutazási tilalom a "zöldkártyásokra" is vonatkozik.

Asghar Farhadi iráni rendező idén minden bizonnyal csak tévén keresztül követheti az Oscar-díjak átadását, hiszen a tiltásnak köszönhetően ő sem léphet be az Egyesült Államokba – írta a brit Telegraph. Ha Farhadi filmje, a legjobb külföldi alkotás kategóriában jelölt, és az esélyesek közé sorolt Az ügyfél nyer, valaki másnak kell átvennie az Oscar-díjat. Kérdés azonban, hogy ki lesz az, hiszen a stáb jelentős része iráni alkotókból és színészekből áll. A film női főszereplője, Taraneh Alidoosti korábban jelezte, bojkottálja az Oscar-gálát Donald Trump „rasszista” beutazási korlátozásai miatt.

Asghar Farhadi az elmúlt években az egyik legelismertebb ázsiai rendezővé vált. 2012-ben történelmet írt Nader és Simin - Egy elválás története című filmjével, amely az első Oscar-díjas iráni alkotás lett.      

Több nemzetközi légitársaság is megtagadja a felszállást amerikai járataira iráni állampolgárok számára, miután Donald Trump amerikai elnök elrendelte hét muzulmán ország állampolgárainak ideiglenes beutazási tilalmát - jelentette szombaton az AFP francia hírügynökség.

Két teheráni utazási iroda munkatársai arról számoltak be, hogy a dubaji Emirate Airlines, a török Turkish Airlines, és az abu-dzabi Etihad Airways légitársaságok jelezték: ne adjanak el jegyeket amerikai vízummal bíró irániaknak, mert nem fogják őket felengedni az Egyesült Államokba tartó járataikra.

Az iráni külügyminiszter szombaton közölte: Trump rendelete "nyílt támadás a muzulmán világ és az iráni nép ellen", Teherán pedig megfelelő ellenlépéseket tesz.

Az AP amerikai hírügynökség arról számolt be, hogy Washington felfüggesztette az iráni Lautenberg programot, amelynek keretében iráni vallási kisebbségek ideiglenes vízummal Ausztriában készültek fel az áttelepülésre az Egyesült Államokba.

Az AP megjegyezte, hogy Donad Trump várhatóan elrendeli a vízumkiadás felfüggesztését is a tiltólistára tett országokban.

A BBC brit hírportál közlése szerint a Google óriásvállalat azonnal az Egyesült Államokba rendelte mintegy száz, az elnöki rendelet által érintett, külföldön tartózkodó alkalmazottját.