Az ügyészség közölte, kezdeményezte Li Dzsejong, a konglomerátum negyvennyolc éves megbízott vezetőjének, a Samsung Electronics alelnökének letartóztatását.
A hivatal bejelentette egyben, vádat emel az ügyben Mun Hjungpio volt egészségügyi miniszter ellen, aki hivatalával visszaélve nyomást gyakorolt az állami nyugdíjalapra, hogy engedélyezze 2015-ben a Samsung két leányvállalatának, a Samsung C&T és a Cheil Industries összeolvadását.
Az állami nyugdíjalap a Samsung C&T legnagyobb részvényese. A kisebbségben lévő többi részvényes ellenezte a fúziót. Az összeolvadás révén Li Dzsejong úgy tudta növelni befolyását a Samsung Electronicsban, hogy ne kelljen benne további részvényeket vásárolnia.
A nyomozók a múlt héten meghallgatták Lit azokkal az állításokkal kapcsolatban, amelyek szerint a Samsung jelentős pénzösszegeket adott két olyan alapítványnak, amely Cshö Szunszil irányítása alatt állt. Cshö, aki jelenleg letartóztatásban van, a korrupciós botrányba keveredett és hatalmától ideiglenesen megfosztott Pak Kunhje államfő barátja és bizalmasa.
Li Dzsejong korábban cáfolta az állításokat. A Samsung-csoport egy elektronikus levélben azt írta, hogy nem tudja elfogadni az ügyészségnek Livel kapcsolatos vádjait. Úgy fogalmaztak, nehéz felfogni, hogy az ügyészség mire alapozza döntését.
A dél-koreai elnök korrupciós botrányba keveredett bizalmasa hétfőn tagadta, hogy kapcsolatait pénzügyi előnyökre használta. Cshö Szunszil az államfő ellen kezdeményezett alkotmányos vádeljárás keretében tett tanúvallomást az alkotmánybíróságon.
„Az elnök nem engedte, hogy ilyen dolgokba beavatkozzak. Soha semmilyen hasznom vagy előnyöm nem származott ebből” – jelentette ki. Elismerte ugyanakkor azt, hogy az államfő titkárának jóvoltából betekintést nyert az elnöki beszédek tervezetébe, illetve hogy javításokat eszközölt bennük.
Mint mondta, azért látogatott el többször az elnöki rezidenciára, hogy személyes ügyekben segítsen Paknak. Ezek természetét nem részletezte.
Az államfővel negyven éve baráti viszonyban álló Cshöt azzal vádolják, hogy beleszólt a kormányzati és vezetői kinevezési kérdésekbe, holott semmilyen hivatalos tisztsége nem volt, emellett a szöuli kormányzat jelentős összegeket sajtolt ki hazai nagyvállalatokból, és a pénzek két olyan alapítványhoz kerültek, amelyeket ő felügyelt, és amelyek az államfő politikai kezdeményezéseit szolgálták. A vád szerint a kormány tizenhat céget vett rá, hogy összesen 77,4 milliárd vont (19 milliárd forint) adományozzanak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!