Az adatbázisban az egykori lágerőrök, SS-tagok személyes adatai, szolgálati azonosítói, egyes esetekben fényképei szerepelnek. Azon személyek esetében, akik ellen a második világháború után per indult, az erre vonatkozó iratok másolatait is elérhetővé tették. A listán szereplők közül többtucatnyian élnek még.
Az adatbázis az IPN krakkói részlegében 2011 óta folytatott kutatás eredménye. Alapjául a nyugat-lengyelországi Bydgoszcz székhelyű Nagy Kázmér Egyetem (Uniwersytet Kazimierza Wielkiego) történészprofesszora, Aleksander Lasik által összeállított lista szolgált, amelyen az 1939 és 1945 között a náci német haláltáborokban tevékeny mintegy 25 ezer SS-tag szerepel.
Az IPN igazgatója, Jaroslaw Szarek a hétfői krakkói sajtóértekezleten kilátásba helyezte: e névsorból kiindulva más lágerek személyzetének listáit is nyilvánossá teszik. Szarek kiemelte: a névsor tájékoztató jellegű. Adatai arról tanúskodnak, kit és milyen időszakban alkalmaztak az auschwitzi személyzet soraiban. A listán a Harmadik Birodalom területéről kivezényelt németek, de más, a hitleri Németország által megszállt, illetve csatlós államokból származó, magukat német nemzetiségűeknek mondó személyek neve is megtalálható.
Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. A megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok volt a lengyel, a roma és a szovjet hadifogoly is. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret. Az auschwitzi lágerkomplexumban a náci németek legalább 1,1 millió embert, köztük mintegy egymillió zsidót gyilkoltak meg.
