A tanács elnöke Andrej Plenkovic horvát kormányfő, tagjai Davor Ivo Stier külügyminiszter, Slaven Dobrovic környezetvédelmi és energetikai miniszter, Ante Sprlje igazságügy-miniszter, Goran Maric, az állami vagyon felügyeletével megbízott miniszter, továbbá Zdravko Maric pénzügyminiszter, Tomislav Coric munka- és nyugdíjügyi miniszter, valamint Ante Cikotic államtitkár.
Plenkovic a kormányülésen jelezte: mindenki, aki rendelkezik elfogadható modellel az INA részvényeinek visszavásárlását illetően, tegyen javaslatot. A tanács minden lehetséges opciót megvizsgál és kiválasztja a legjobb módszert – mondta, majd hozzáfűzte, hogy a tranzakció nem növelheti az államadósságot.
A Vecernji List című horvát napilap csütörtökön arról cikkezett, hogy teljes a káosz Horvátországban az INA újraállamosítását illetően.
A kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listája (Most) hallani sem akar a nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) tervéről, miszerint a Horvát Elektromos Művek (HEP) 25 százalék mínusz egy részvény csomagjának eladásából szerezze vissza az INA részvényeit a kormány. A Híd csak abban az esetben támogatná az említett modellt, ha alkotmányba foglalják, hogy azokat a vállalatokat, amelyek természeti erőforrások felhasználásával foglalkoznak, ne lehessen eladni. Mivel az alkotmánymódosításhoz kétharmados többség kell, nem valószínű, hogy erre sor kerül – írta a lap.
Az újság értesülései szerint a Híd egy külön vállalat létrehozását szorgalmazza, amelyre átruházná az állam az INA és más állami tulajdonban lévő vállalatok részvényeit. Ez a társaság hosszú lejáratú kötvényeket bocsátana ki, amelyből a kormány visszavásárolhatná a Mol részesedését az INA-ban, a kötvények törlesztését pedig a vállalatok nyereségéből fedeznék.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) is saját modellel állt elő. Branko Grgic volt miniszterelnök-helyettes, az SDP gazdasági stratégája a párt szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt: energetikai holdingot kell létrehozni, amely kölcsönből vásárolná vissza az INA részvényeit a magyar olajvállalattól, ami ugyan növelné az államadósságot, de szerinte erre inkább úgy kell tekinteni, mint egy „ígéretes jövőbe” való befektetésre.
Szakértők úgy értékelték: az INA nem maradhat az állam vagy az állampolgárok kezében, új stratégiai partnert kell bevonni a cégbe.
Milan Zelic akadémikus szerint a kormánynak először vissza kell vásárolnia az INA részvényeit a Moltól, majd utána felajánlhatja megvételre a nyugdíjalapoknak és az állampolgároknak. Figyelmeztetett: az állam ugyanakkor nem számíthat akkora érdeklődésre, mint 2006-ban, amikor az INA részvényei nyilvános kibocsátásra kerültek. Úgy vélte, hosszú távon elkerülhetetlen új stratégiai partner bevonása a horvát olajvállalatba.
A Mol működtet Londonban egy úgynevezett adatszobát (data room), ahol már két cég, egy cseh és egy lengyel is érdeklődött a befektetés iránt, de mindkettő feltétele az volt, hogy be kell zárni a sziszeki és rijekai finomítót – írta a lap, majd hozzátette: nagy a valószínűsége, hogy egyetlen stratégiai partnert sem találna az állam, amely ne ragaszkodna ahhoz, hogy legalább az egyik finomítót bezárják.
Szakértők egyetértenek abban, hogy a visszavásárlási modellt egy pénzügyi szakembernek kell kidolgoznia, aki ismeri az energetikai piacot. A helyzet az, hogy mindenki mindenhez ért, terméketlen viták folynak, és jelentéktelen dolgokkal foglalkoznak – hangsúlyozták.
