Theresa May magyar idő szerint 12.45-kor megérkezett, telt ház várta. A vártnak megfelelően bejelentette, hogy az Egyesült Királyság teljes mértékben kilép az Európai Unióból. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy országa érdeke is, hogy az EU megmaradjon. Arról beszélt, hogy a népszavazás napján nem a befordulásra szavaztak az emberek, hanem arra, hogy létrejöjjön egy valóban globális Egyesült Királyság.
A miniszterelnök megígérte, a parlament alsó- és felsőháza is szavaz majd a Brüsszeltől való elválást tartalmazó megállapodásról, majd elkezdte felsorolni azt az összesen tizenkét pontot, amely alapján a brexit felépül majd.
Ezek egyike, hogy meg kell szűnnie az Európai Unió Bírósága joghatóságának az Egyesült Királyság felett. A megfogalmazás szerint igazságosabb ország kell hogy létrejöjjön. Nyitott marad majd az Egyesült Királyság a nemzetközi tehetségek felé, de a bevándorlási rendszernek a nemzeti érdekeket kell szolgálnia. May ragaszkodik ahhoz, hogy a britek maguk dönthessenek a bevándorlási politikájukról.
A miniszterelnök tudomásul veszi, hogy a Brüsszellel való szakítás elkerülhetetlenül együtt jár a közös piacból való kilépéssel. Leszögezte ugyanakkor, hogy egyúttal megszűnik az a gyakorlat is, hogy évről évre jelentős összegekkel járuljanak hozzá az EU büdzséjéhez.
A kormányfő kemény tárgyalásokat ígért Brüsszellel, olyanokat, amelyben mindkét félnek kell majd lépéseket tennie a megállapodás felé. Leszögezte, hogy a szerződés létrehozásában részt kell vennie Skóciának, Walesnek és Észak-Írországnak is.
További prioritási pontok a kilépés felvázolásában: új kereskedelmi egyezmények kiépítése, vezető szerepre való törekvés a kutatás és innováció terén, határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés és a brexit minél gördülékenyebb levezénylése.
Theresa May jelezte, biztos abban, hogy sikerül a lefektetett elvek és prioritások mentén végigvinni a Brüsszeltől való elválást. Jelezte ugyanakkor, tudja, hogy vannak, akik szeretnék az Egyesült Királyság kiválását megnehezíteni, hogy ezzel elriasszanak más országokat attól, hogy hasonló útra lépjenek. Ez a megközelítés azonban szerinte az EU számára lenne kártékony, az Egyesült Királyság szempontjából pedig elfogadhatatlannak nevezte.
A miniszterelnök szerint megállapodásra lehet jutni az Európai Unióval a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszeréről a kilépési tárgyalások kétévi időkeretén belül. Hozzátette: London a kilépési feltételek fokozatos végrehajtására törekszik.
May azt is elmondta, az Egyesült Királyság szeretne a brexit után is a legjobb barátja maradni európai partnereinek, nyomatékosította ugyanakkor azt is, hogy egy rossz megállapodásnál az is jobb számukra, ha egyáltalán nem jönne létre egyezség.
Beszédének végén arra szólította fel az Egyesült Királyságot, hogy éljen azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a brexit felkínál.
„Amikor a jövő nemzedékek visszanéznek erre az időszakra, nemcsak az alapján ítélnek majd meg minket, hogy milyen döntést hoztunk, hanem hogy mit kezdtünk ezzel a döntéssel. Látni fogják, hogy szebb jövőt alakítottunk ki nekik, és tudni fogják, hogy jobb Nagy-Britanniát építettünk nekik” – fogalmazott.
Noha Theresa May az úgynevezett kemény brexit mellett tette le a voksát, az elemzők eleve arra számítottak, hogy beszédében jelzi majd, országa nem fordít hátat Európának, hiszen a választók nem a közös európai értékekre mondtak nemet a tavaly júniusi népszavazáson. Brüsszel ugyanakkor korábban igen kritikus volt az olyan jellegű forgatókönyvekkel kapcsolatban, amelyek szerint Nagy-Britannia végül mégiscsak profitálhatna a jövőben is a közös piacból. Ezt beszédében a miniszterelnök végül el is vetette.
Theresa Maynek – aki azután került hatalomra, hogy elődje, David Cameron a brexitnépszavazás eredménye nyomán lemondott – a mai beszéd volt kormányfői karrierjének kétségkívül legfontosabb szereplése. Arra, hogy mi hangzott el a brit kabinet exkluzív londoni rendezvényközpontjában, a Lancaster House-ban, nemcsak a helyi, hanem a világsajtó is élénken figyelt.
Többek – főként a kilépést eleve ellenző politikusok körében – már azelőtt bírálatot fogalmaztak meg, hogy a beszéd elhangzott volna. Michel Sapin francia gazdasági miniszter azzal vádolta meg az Egyesült Királyságot, hogy improvizál a brexit kezelésében. A politikus szerint a brit kormánynak „nincsenek eszközei egy olyan helyzetre, amelyet egyes tagjai nem akartak, és amely a kabineten belül is láthatóan nagyon kemény vitákat teremtett”.
###HIRDETES2###
