Máltai lovagok harca a pápával

Ferenc pápa vizsgálóbizottságot állított fel, most meg emberét küldi a rend berkein belülre.

Hosszúra nyúló belső ellentét és a pápával való szembenállás együttesen ágyazott meg a vatikáni egyházvezető keddi döntésének, amelynek során Ferenc pápa lemondatta a Máltai Lovagrend brit nagymesterét. Matthew Festing szerdán látogatta meg a Vatikánban az egyházfőt, és ott nyújtotta be lemondását, amelyet a pápa elfogadott. A háttérben az óvszer-gate áll, vagyis hogy Festing nem értett egyet a rend nagykancellárjának eljárásával, azzal, hogy Albrecht von Boeselager a rend segélyszervezeteinek engedélyezte, hogy ingyen óvszert osszanak Mianmar szegény lakosainak.

Az egyház tanítását konzervatív oldalról értelmező Festing még decemberben lemondásra szólította fel a közvetlenül a nagykancellár alatti tisztséget viselő Boeselagert, de az nem mondott le. Utána a rend magas rangú tisztségviselőinek jelenlétében ismét felszólította, de akkor sem ért célt. Az ügy végére – legalábbis Festing ezt hihette – vizsgálóbizottság tett pontot, Boeselagert megfosztották tisztségeitől. Az egyházfő ezen a ponton lépett, és ő is vizsgálóbizottságot nevezett ki, amelynek egyes tagjait viszont Festing nem fogadta el, és immár sokadjára hivatkozott a rend szuverenitására, arra, hogy államok működéséhez hasonló önálló intézmény lévén a máltaiak belügyeikbe nem szólhat bele senki. Azonban Ferenc pápa arra hivatkozva hívta vissza most Festinget, hogy a rend egyházi alapítású, tehát joghatósága van felette. A brit konzervatív The Specator viszont nagyon kemény hangú cikkben helyezkedett arra az álláspontra, hogy a pápa megsértette a függetlenség elvét. A lap idézte Edward Condon kánonjogászt, aki szerint a nemzetközi jog értelmében a Szentszék épp most kebelezett be egy szuverén egységet, entitást. 

A szuverenitás kérdésében ugyanakkor nagyon széttartó vélemények láttak napvilágot, a törésvonal a rend egyházi jogállása és világi intézményekhez hasonló működése mentén húzódik. Mint katolikus egyházi rend a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend a pápa felé engedelmes, de mint jogi személy világi és szuverén egység, független nemzetközi jogalany, a világ 106 országával tart fenn diplomáciai kapcsolatot – Magyarországgal 1990 óta. Saját útlevelet bocsát ki, amelyet csak az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Új-Zéland nem fogad el. Hivatalos küldöttségekkel képviselteti magát a UNESCO-nál, az ENSZ Genfben székelő szervezeteinél és az Európa Tanácsnál. Rengeteg segélyakcióban vesz részt a világ konfliktuszónáiban. A rendnek világszerte 13 500 férfi- és női tagja van, ebből a Magyar Szövetségnek jelenleg 164.

Matthew Festing szombaton a Máltai Lovagrend kormányaként működő szuverén tanács előtt, Rómában nyújtja be hivatalosan is lemondását. Mint azt Wettstein János, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének (MMLSZ) kancellárja az MNO-nak elmondta, ez még nem jelenti azt, hogy rögtön új vezetője is lesz a kilencszáz éves szervezetnek, mert arról a rend alkotmánya szerint a legfőbb államtanács dönt majd. Ennek az MMLSZ elnöke is tagja lehet, amennyiben az elnökök ülése a nemzeti szövetségek tizenöt tagú képviseletébe beválasztja. Érdekességként hívta fel a figyelmet arra, hogy a rend kormányában, a Rómában összeülő öttagú szuverén tanácsban egy magyar grófi család Németországban született sarja is helyet foglal, Esterházy János, aki sajnos nem beszél magyarul, de magyar érzelmű, és mint rendtag a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének tagja. 

Wettstein János rámutatott, hogy a rend nagymesterének lemondását illető vatikáni kommunikációból kitűnik, Ferenc pápa delegátust kíván a rendhez kinevezni, viszont egyelőre nem tudható, pontosan mi lesz az illető mandátuma. A renden belül többen már ennek a jogosságát is megkérdőjelezik. A rend kormányzását a nagymester lemondásának jogerőre lépése után ideiglenesen a nagykommendátor, az osztrák Ludwig Hoffmann von Rumerstein látja el. 

A botrány a katolikus egyház óvszerhasználattal kapcsolatos tanításához vezet vissza, az azzal kapcsolatos egyházvezetői kijelentésekre. XVI. Benedek pápa – amellett, hogy az óvszert alapvetően nem megfelelő eszköznek tartotta az aids elleni harcban – egyszer úgy fogalmazott, hogy kivételes esetekben elfogadható ez a védekezési forma. Utódja, Ferenc pápa 2015 végén Afrikában tett látogatása után kibújt a kérdés elől, mondván sokkal nagyobb problémák is vannak a kontinensen. A média és a világ közvéleménye mégis úgy értelmezte a pápai sajtótájékoztatón elhangzottakat, hogy a katolikus egyházfő zöld jelzést adott a védekezés e formájának. Ha akkor még nem is volt egyértelmű a kérdésben, a pápa e mostani lépését már biztos, hogy a többség az óvszerhasználat liberalizálása melletti egyházi állásfoglalásként fogja értelmezni, főként ha Boeselager visszakaphatja rendi ruháját. 

De a történésekbe belejátszhat a vatikáni falak közötti személyes hadakozás is, amelynek középpontjában Raymond Burke bíboros áll. Őt az apostoli szignatúra, vagyis a vatikáni legfelső bíróság éléről mozdította el Ferenc pápa, és helyezte alacsonyabb polcra, történetesen a Máltai Lovagrend vatikáni összekötőjévé, patrónusává. Az amerikai bíboros viszont történetesen egyike annak a négy egyházi elöljárónak, akik írásban kérték Ferenc pápát, adjon bővebb magyarázatot, értelmezést az Amoris laetitia című, a házasságról, az elváltak áldozási lehetőségeiről szóló apostoli értekezéséhez. Mivel ezt az egyházfő határidőre nem tette meg, Dubia című, különvéleményként is értelmezhető anyagukat publikálták. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy Burke lépését épp a lovagrend egészén akarná megtorolni a pápa, tény, hogy a bíboros szintén az egyház konzervatív szárnyát erősíti. 

A Cruxnow.com amerikai katolikus hírportál ezen kívül egy 2008-as viszályt is megemlít, amelynek során az akkor még Bergoglio néven ismert későbbi Ferenc pápát épp a Máltai Lovagrend akarta elmozdítani Buenos Aires-i érseki székéből.