Stabil Balkán kell a kopogtató Iszlám Állam ellen

Bár az iszlamizmusnak nincs nagy támogatottsága a Balkánon, Európában is baj lehet, ha Koszovó destabilizálódik.

Muhaxheri mellett ugyanis 400 egykori Iszlám Állam-harcosnak sikerült Európába jutnia, célpontjaik között pedig a koszovói állami intézmények és a szerb ortodox egyház szerepel. Olasz hírszerzők szerint Muhaxheri visszatérése nemcsak a Balkán, hanem több európai ország biztonságára nézve is veszélyt jelent. Az információk szerint az általa vezetett terroristák több világi és vallási célpont ellen terveztek támadást, a legutóbb novemberben az Albánia–Izrael barátságos labdarúgó-mérkőzésen követtek volna el merényletet, amelyet azonban a hatóságok megakadályoztak, miután 19 feltételezett terroristát elfogtak.

Nekünk is gondot jelent, hogy ugyan a balkáni államok közül a nagy muszlim népességű Bosznia-Hercegovina és Koszovó viszonylag stabilnak tekinthető, a gyenge belső ellenőrzés miatt főleg Koszovó mégis terrorista-transzferországnak számít Európa és Szíria között. Ez már csak azért is nyugtalanító, mert az európai titkosszolgálatok régóta tartanak attól, hogy az Iszlám Állam közel-keleti katonai vereségeivel párhuzamosan az Európából korábban csatlakozó iszlamisták visszatérnek, és kontinensünkön hajtanak végre terrortámadásokat. Fontos lenne tehát, hogy a most nem a stabilitás csúcsának tekinthető államok belbiztonsága javuljon, ezáltal Európa kapuja is erősebben lenne védve.

Egyébként bár mind Bosznia-Hercegovina, mind Koszovó vonzónak tűnt az Iszlám Állam számára – hiszen sok a harci tapasztalattal bíró egykori katona –, a terrorállam eddig nem tudta oly mértékben kihasználni őket, amennyire korábban remélte – közölte lapunkkal Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója. Elmondható, hogy a kilencvenes évek harcaiban edződő korosztálynak nem vonzó a közel-keleti dzsihadizmus. Boszniában – ahol korábban egy ház oldalára kihelyezett Iszlám Állam-zászló borzolta a kedélyeket – ráadásul 2014-ben elfogadtak egy törvényt, amely megtiltja a részvételt a külföldön zajló fegyveres harcokban, ennek pedig Tálas Péter szerint érezhető is lett a hatása, jóval kevesebben utaztak a Közel-Keletre, bár a számuk addig sem volt számottevő. Boszniából eddig 200-an csatlakoztak az Iszlám Államhoz. 

Ennek ellenére van probléma elég, ami az Iszlám Állam malmára hajthatja a vizet. Mind Boszniában, mind Koszovóban hatalmas a munkanélküliség, a szegénység és a kilátástalanság pedig a tapasztalatok szerint könnyen radikalizálja a fiatalokat. Nagy a korrupció, Koszovóban kivételesen erős a szervezett bűnözés, Bosznia-Hercegovinában pedig tétlenség látható, hiányoznak a reformok. 

Az elhárításban természetesen fontos szerepük lehet a titkosszolgálatoknak is. Tálas Péter felhívta rá a figyelmünket, hogy ezeknek az országoknak a szolgálatait nemzetközi felügyelet alatt hozták létre, vagyis nem számítanak rossznak, ám a korrupció rájuk is rossz hatással van.