Népszavazást tartanak Törökországban arról, hogy bevezessék-e az elnöki rendszert. Ezzel lényegében nem a kormányfőé lenne a legnagyobb hatalom, hanem az államfőé. A Török Köztársaság kilencvenéves berendezkedését írná át az az alkotmánymódosítás, amelyről ma hajnalban szavazott az ankarai parlament. A szükséges háromötödös többségnél 9-cel több, 339 képviselő támogatta az elnöki rendszert bevezető módosítást. „A végső szót a nemzetnek kell kimondania, az lesz a végső döntés” – közölte Binali Yildirim miniszterelnök.
Törökországban a jelenlegi alkotmányos rend szerint a végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, melyet a miniszterelnök vezet, az államfő jogkörei ehhez képest korlátozottak. Ám amióta Recep Tayyip Erdogan korábbi kormányfőt elnökké választották, egyre több jogkört igyekezett magához vonni. Az alkotmánymódosítás elnöki rendszert hozna létre, melyben a végrehajtó hatalmat az államfő gyakorolja.
A politikai rendszer átalakításának hívei szerint így lehet biztosítani az államvezetés stabilitását. Bírálói szerint viszont az egyre tekintélyelvűbb Erdogan csak személyes hatalmát akarja megerősíteni. Sokan már most padisahként utalnak rá, ami a szultánok perzsa eredetű megnevezése volt.
A tavaly nyári puccskísérlet után Törökországban rendkívüli állapotot vezettek be, és példátlan megtorlás és tisztogatás kezdődött a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és az erőszakszervezeteknél. Több tízezer embert bocsátottak el vagy függesztettek fel állásából, tömegével tiltott be a kormány újságokat, szüntetett meg tévé- és rádiócsatornákat, és sok újságíró is börtönbe került arra hivatkozva, hogy terroristákat támogat. Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot teszi felelőssé a puccskísérletért, aki viszont azt mondja: semmi köze nem volt a történtekhez. A Gülenhez köthető szervezetek hálózatát Törökország terrorszervezetnek minősítette, így aki Gülennel szimpatizál, könnyen azzal kerülhet szembe, hogy a hatóságok potenciális terroristaként kezelik.
