Ahogy elül a por, amit Donald Trump egyik percről a másikra meghozott, muszlim országokat érintő utazási tilalma vert fel világszerte, a következő főbb fejlemények bontakoznak ki szemünk előtt.
Ismeretes, Donald Trump amerikai elnök pénteken elnöki rendelettel, azonnali hatállyal és meghatározatlan időre felfüggesztette szíriai menekültek befogadását, és 120 napra felfüggesztette hat másik, tehát Szíriával együtt hét) muszlim országból – Irakból, Iránból, Szudánból, Jemenből, Líbiából és Szomáliából – érkező menekültek beutazását az Egyesült Államokba.
Íme a fejlemények.
Bírósági döntés a kitoloncolások felfüggesztéséről. Egy New York-i szövetségi bíró szombati döntése értelmében ideiglenesen felfüggesztették a kitoloncolások végrehajtását a New York-i JFK repülőtéren őrizetbe vett utazók esetében. Azok, akik a rendelet életbe lépését követően (sokan közülük úton voltak, amikor Trump azonnali rendelete napvilágot látott) érvényes vízummal vagy jóváhagyott menekültkérelemmel érkeztek az Egyesült Államokba, egyelőre maradhatnak. A bírósági döntés nem vonatkozik automatikusan a rendeletben felsorolt valamennyi országból érkezőkre. Ideiglenesen csak azok maradhatnak amerikai területen, akiknek érvényes vízumuk van és törvényes indokaik vannak az országban való tartózkodásra. Ám, ahogy ezt a BBC összefoglaló híradása is megjegyzi, a bírói döntés nem Trump elnöki rendeletének alkotmánybírósági felülvizsgálata. Nem tudni pontosan, ezek után mi történik a reptéren rekedtekkel (akiket az amerikai hatóságok nem engednek be onnan az ország területére). A New York-i bírósági döntés két férfi ügyének apropóján indult el. Hasonló döntés született Bostonban is két iráni férfi esetében, Virginia államban és Seattle-ben. Várható, hogy egyre több ilyen, a kitoloncolásokat felfüggesztő bírósági határozat születik majd, ami miatt elhúzódó jogi és politikai csatározásra lehet számítani.
Tüntetések és tiltakozások. Országszerte spontán demonstrációk, tüntetések alakultak ki az Egyesült Államokban a rendelet ellen a nagyobb amerikai légikikötőknél. New York viszi a prímet, de elég intenzív a tiltakozás Chicagóban, San Franciscóban, Dallasban és a Washington melletti Dulles repülőtéren is. A liberális jogvédő szervezetek azonnal aktivizálták magukat, de úgy tűnik, hogy az intézkedések szélesebb társadalmi rétegeket is képesek mozgósítani az egyébként is feszült politikai légkörben, amelyben nagyon sokan eleve nem támogatták Donald Trump elnökségét. New Yorkban egy időre a taxisok szolidaritási sztrájkba kezdtek szombat este és egy órán át nem vettek fel utasokat. (Tudni kell, az Egyesült Államokban a taxisok jó része bevándorló hátterű.)
Donald Trump rendíthetetlen. Az amerikai elnök szerint minden OK. „Nagyon szépen működik. Láthatjuk ezt a reptereken is meg mindenhol” – jelentette ki. Nem mindenki gondolja így. Az amerikai belbiztonsági minisztérium közleménye pedig azt hangsúlyozza, hogy folytatják az elnöki rendelet végrehajtását, és hogy szerintük a bírósági végzésekben semmi olyan nincs, ami ezt hátráltatná.
A republikánusokat is megosztja. A szövetségi Kongresszusban helyet foglaló republikánus törvényhozók sem egységesek az elnöki rendeleteket illetően. A Politico vasárnapi cikke szerint bár Paul Ryan házelnök védelmébe vette a rendeletet, többen kárhoztatták azt amiatt, hogy túl széles körre vonatkozik. A honatyák többsége egyelőre csendben marad (annak ellenére, hogy a Trump által a kampány során meglebegtetett intézkedést akkor több pártvezető élesen bírálta) és nem kommentálja a rendelkezést a sajtónak, de már több republikánus szenátor és képviselő is a nyilvánosság elé állt, elfogadhatatlannak nevezve azt, hogy érvényes vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkezőket fordítanak vissza a repülőtereken.
Trudeau nem hagyja ki a ziccert. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, aki legalábbis az elkötelezetten liberális vagy baloldali amerikai szavazók egy részének szemében kicsit amolyan bezzegvezető (azzal szemben, aki nekik jutott: Donald Trump) máris beszállt az ideológiaivá váló küzdelembe. „Azoknak, akik az üldöztetés, a terror és a háború elől menekülnek. Kanada üdvözöl titeket, függetlenül a vallásotoktól. A sokféleség a mi erőnk. Üdvözlünk Kanadában” – írta a Twitteren megjelent bejegyzésében, amelyet egyes amerikai sajtóorgánumok Trump rendeletére adott válasznak könyveltek el. Amúgy világszerte aktivitásra serkenti a baloldalt, illetve a mérsékelt konzervatívokat is az intézkedés, nehéz lenne számba venni, hogy csak Európában hány vezető emelte fel a szavát az elmúlt 24 órában az intézkedés ellen, köztük igen határozottan Angela Merkel német kancellár is.
Az amerikai technológiai cégeket is kényszerhelyzetbe hozza. Az Apple, a Facebook, a Google és a Microsoft külföldi munkavállalóik védelmére siettek, igyekeztek biztosítani, hogy a tilalommal sújtott országokból érkezett mérnökök, fejlesztők továbbra is el tudják látni munkájukat. Egyben megtették tiltakozásukat a Fehér Háznál. A Google-nél 187 alkalmazottról tudnak, akiket érint az intézkedés, a Microsoftnál 76-ról. Ami a Facebookot illeti, Zuckerberg saját posztban hangoztatta súlyos fenntartásait Trump tervét illetően. Az Uber, a Twitter és sok más, innovációjuk miatt az amerikai gazdaság húzóerejének tartott digitális cég vezetője hasonlóképpen nyilvánult meg.
