Mint az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a hétvégén bejelentette, Donald Trump elnök arra kérte az ügynökséget, vizsgálja meg, lehetséges-e űrhajósok részvételével megtenni már az első tesztrepülést a fejlesztés alatt álló rakétákkal. Az Oriont és a Space Launch System (SLS) nevű óriásrakétát arra szánják, hogy a 2020-as években emberes missziót küldjenek egy aszteroidára, a 2030-as években pedig a Marsra. Az SLS-rakéta négyszer nagyobb és jóval erősebb minden eddigi amerikai rakétánál.
Ha a szakemberek megvalósíthatónak ítélik a korai emberes küldetést, akkor az Orion két asztronautával a fedélzetén keringene 2019 közepe táján a Hold körül nyolc-kilenc napon át, hasonlóan ahhoz, ahogy 1968-ban az Apollo–8 misszió megelőzte az egy évvel későbbi holdra szállást. Bill Gerstenmaier, a NASA emberes missziókért felelős vezetője hangsúlyozta, hogy a kormány nem gyakorol nyomást a szervezetre az emberes küldetés előrehozására, az elnök csupán arra kérte az ügynökséget, hogy vesse össze a többletkockázatot a várható haszonnal. A mérlegelés várhatóan egy hónapot vesz igénybe. Az eredeti tervek szerint legkorábban 2021-ben szállíthatna űrhajósokat az Orion, ez lenne a kapszula második missziója. A NASA kutatói azt máris közölték, hogy ha a Trump által kért módosítás miatt több mint egy évet csúszna a tesztrepülés, akkor annak már nem lenne értelme.
Egy független biztonsági testület, amelyet az Apollo–1 három asztronauta életét követelő, 50 évvel ezelőtti katasztrófája nyomán hívtak életre, figyelmeztette a NASA-t, nyomós ok kell ahhoz, hogy vállalja a többletköltséget, az emberéleteket fenyegető kockázatot és a késedelmeket. A Lockheed Martin által kifejlesztett Orion űrkapszula emléktárgyakkal és játékszerekkel a fedélzetén már tett egy demókörutat 2014-ben a Föld körül, majd a Csendes-óceánba zuhant.
