A belgrádi biztonságpolitikai központ vizsgálata szerint a megkérdezettek majdnem háromnegyede helytelenítené, ha háború törne ki Koszovó miatt, míg tíz százalékuk szerint igenis harcolni kellene a szerbek által még mindig saját déli tartományuknak tartott országrészért. A megkérdezettek 17 százaléka bizonytalan volt.
Koszovót túlnyomó többségében albánok lakják, de a szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tartják a területet. Az 1998–99-es koszovói háború végén a NATO 78 napon át tartó légicsapásokkal távozásra kényszerítette a területről a jugoszláv hadsereg és a szerb rendőrség egységeit, Koszovót pedig az ENSZ ideiglenes igazgatása alá helyezték. A terület 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is déli tartományának tartja Koszovót. Szerbián kívül Oroszország és Kína, illetve öt uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus – sem tartja független országnak Koszovót, míg a világ több mint száz állama szerint a terület önálló. Koszovóban az 1999-es légicsapások óta NATO-vezetésű békefenntartók állomásoznak.
A közvélemény-kutatás szerint még a szélsőjobboldali pártok támogatóinak többsége sem lenne kész a háborúra Koszovó megtartásáért, illetve visszaszerzéséért.
Az 1403 fő megkérdezésével december 26. és január 14. között végzett felmérés arra is rávilágított, hogy a legharciasabbak a 18 és 29 év közöttiek, akiknek a 15 százaléka válaszolta azt, hogy jogos lenne a Koszovóért indított háború.
