„Nem arról van szó, hogy négyen határozzuk meg, milyen legyen Európa, nem ez az elképzelésünk, de mi vagyunk a négy legfontosabb ország, és nekünk kell megmondanunk, hogy mit akarunk tenni, a többiekkel együtt” – mondta hétfőn Francois Hollande a spanyol kormányfővel közös sajtótájékoztatóján Málagában, ahol bejelentették, hogy egy minicsúcson készítik elő a Nagy-Britannia nélküli EU jövőjét meghatározó római ünnepi csúcstalálkozót.
Berlin, Párizs, Róma és Madrid először fog négyesben külön egyeztetni. A Le Monde emlékeztetett arra, hogy Angela Merkel február 3-án a máltai csúcson már utalt arra, hogy a jövőben egy többséges Európában minden tagállam nem vehet majd részt mindegyik integrációs lépésben. Francois Hollande is nyíltan igent mondott a többsebességes Európára Máltán: „Az egyik lehetséges irány, hogy Rómában kimondjuk, hogy mit szeretnénk mindannyian, és egyesek még inkább” – fogalmazott a francia elnök. Az elképzeléshez Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök is csatlakozott, a Benelux államokhoz hasonlóan.
A Le Monde arra felhívta a figyelmet, hogy a többsebességes Európa gondolata az 1990-es években jelent meg először, és azóta időről időről napirendre kerül, miután a lap szerint az unió egyre inkább egy olyan teherhajóra hasonlít, amelyet képtelenség gyorsan irányítani, hiszen elvileg egyhangúlag kellene döntéseket hoznia, de a tagállamok különböző érdekei lebénítják. Az alapító Franciaország, Németország, a Benelux államok és Olaszország politikai vízióval rendelkezik az Európai Unióról, miközben a 2000-es évek elején csatlakozott országok pragmatikusabb célokat, elsősorban gazdasági érdekeket képviselnek – vélte a lap.
A leginkább Németország magatartása változott az elmúlt hónapokban a lap szerint. A brexitet követően Berlin a 27-ek egységének megtartása mellett érvelt az EU szétesésétől tartva. A pozsonyi uniós csúcs 2016. szeptemberben a közös, összefogó témákra helyezte a hangsúlyt, mint például a védelmi politika, a terrorizmus elleni harc vagy a külső határok védelme.
Donald Trump amerikai elnök beiktatása után azonban Merkel és Hollande január 27-én már azt a következtetést vonta le, hogy nem kell egyhangú megállapodásokra várni, haladni kell, és Európának a kezébe kell vennie a sorsát – emlékeztetett a lap.
„Párizsban, Brüsszelben és Berlinben úgy vélik, hogy a jelenlegi nagy geopolitikai bizonytalanságban lehetetlen tétlennek maradni, bármikor is legyenek a következő választások” – hangsúlyozta a Le Monde.
A franciák az euróövezeten belüli szolidaritásra helyezik a hangsúlyt egy közös költségvetés létrehozásával, s azt remélik, hogy ez bekerülhet a római nyilatkozatba is. Berlin óvatosabb. Diplomáciai források szerint Merkel azt szeretné kiemelni, hogy a 27-ek a szolidaritás vagy a kompromisszum értékei alapján rendelkeznek egy közös alappal, de más területeken elképzelhetőek az integrációnak a különböző fokozatai.
A Le Monde brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy egy többsebességes Európáról szóló nyilatkozat fenyegetésként hatna a kelet-európai országok irányába, amelyek tartanak az elképzeléstől, s valójában Párizs és Berlin is számít arra, hogy ők is részt vesznek továbbra is az EU erősítésében, még akkor is, ha eleinte néhány ország nélkülük indít majd be egy-egy tervet – írta a Le Monde.
