Blair rávenné a briteket, hogy harcoljanak a brexit ellen

A volt miniszterelnök szerint az emberek nem tudták, mire szavaznak, és az milyen következményekkel jár.

Az egykori munkáspárti brit miniszterelnök pénteki beszédében, amelyet az Open Britain nevű EU-párti kampánycsoport rendezvényén mondott el, bejelentette: saját feladatául tűzte ki, hogy rávegye a briteket döntésük megváltoztatására, és ehhez külön intézményt hoz létre.

A 63 éves Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló baloldal élén, az általa indított kezdeményezés feladatának nevezte a közvélemény „állhatatos tájékoztatását” az EU-tagság feladásának tényleges költségeiről, bemutatva, hogy a népszavazási döntés „hiányos tudásanyagra alapozva” született.

A tavaly júniusi népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.

Tony Blair szerint az utóbbi hónapokban a brexitről szóló közbeszéd egyetlen témára, a bevándorlásra szűkült, ám az embereket elsősorban az Európán kívülről Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás aggasztja, márpedig a brit EU-tagság feladása éppen erre nem lesz hatással.

A politikus kifejtette: a tavaly júniussal zárult egy évben nettó 335 ezer új bevándorló telepedett le az országban, és több mint ötven százalékuk nem EU-országokból érkezett. Az uniós társállamokból érkezők közül 80 ezernek nem volt állásajánlata, amikor Nagy-Britanniában munkára jelentkezett, ők zömmel élelmiszer-feldolgozó üzemekben vagy a vendéglátásban helyezkedtek el. Nagyon valószínűtlen, hogy ez a munkavállalói réteg olyan munkaköröket tölt be, amelyekre lehetett volna brit állampolgárokat találni, a magasan képzett EU-munkavállalókat pedig még Theresa May konzervatív párti miniszterelnök is az országban kívánja tartani – fejtegette pénteki beszédében a volt munkáspárti kormányfő.

Blair felidézte, hogy a kormány ki akar vonulni az Európai Unió egységes belső piacáról, valamint a vámunióból is. Theresa May hivatalos álláspontja szerint ez azért szükséges, mert ha London érvényesítené a teljes jogú belső piaci és vámuniós tagsághoz szükséges feltételeket, az olyan lenne, mintha az Egyesült Királyság ki sem lépett volna az EU-ból.

A volt miniszterelnök hangsúlyozta azonban, hogy az uniós egységes piac veszi fel a brit áru- és szolgáltatásexport felét, és a vámuniós tagság révén kedvezményes feltételekkel lehet kereskedni olyan nagy gazdaságokkal is, mint például Törökország. Mindemellett Nagy-Britannia kikerül annak az ötvennél is több kereskedelmi megállapodásnak a hatálya alól, amelyeket az EU kötött tagországai nevében külső országokkal. Mindezek alapján a teljes brit külkereskedelemnek nem a fele, hanem valójában a kétharmada kötődik az Európai Unióhoz – hangoztatta pénteki beszédében Blair.

Hozzátette: a font az EU-tagságról tartott népszavazás óta 12 százalékkal gyengült az euróval szemben, és 20 százalékkal a dollárhoz képest. A politikus szerint ez tükrözi az ország kilátásainak nemzetközi piaci megítélését, vagyis azt, hogy a piacok várakozása szerint Nagy-Britannia szegényebb lesz az EU-tagság megszűnése után.

Tony Blair szerint a brit diplomácia két legnagyobb sikere az elmúlt évtizedekben az EU egységes piacának létrejötte és az unió bővítése volt, és „most épp e két vívmányt akarjuk elvetni”.

Kiemelte, hogy a legnagyobb közép-európai EU-gazdasággal, Lengyelországgal folytatott brit kereskedelem értéke a bővítés évében, 2004-ben 3 milliárd font, tavaly 13,5 milliárd font volt.

A volt kormányfő ígéretet tett arra, hogy a jövőben is, „immár intézményi keretek között, könnyen érthető módon” feltárja, milyen tényleges károkat okoz az országnak és állampolgárainak a kilépés az EU-ból, és támogatást kíván szerezni ahhoz is, hogy meg lehessen állítani „a rohanást a szakadék felé”.

A miniszterelnök szóvivője Blair beszédére reagálva közölte: a választók a tavaly júniusi népszavazáson kifejezésre juttatták akaratukat, és az EU-tagságról nem lesz újabb referendum.