A volt miniszterelnök hangsúlyozta azonban, hogy az uniós egységes piac veszi fel a brit áru- és szolgáltatásexport felét, és a vámuniós tagság révén kedvezményes feltételekkel lehet kereskedni olyan nagy gazdaságokkal is, mint például Törökország. Mindemellett Nagy-Britannia kikerül annak az ötvennél is több kereskedelmi megállapodásnak a hatálya alól, amelyeket az EU kötött tagországai nevében külső országokkal. Mindezek alapján a teljes brit külkereskedelemnek nem a fele, hanem valójában a kétharmada kötődik az Európai Unióhoz – hangoztatta pénteki beszédében Blair.
Hozzátette: a font az EU-tagságról tartott népszavazás óta 12 százalékkal gyengült az euróval szemben, és 20 százalékkal a dollárhoz képest. A politikus szerint ez tükrözi az ország kilátásainak nemzetközi piaci megítélését, vagyis azt, hogy a piacok várakozása szerint Nagy-Britannia szegényebb lesz az EU-tagság megszűnése után.
Tony Blair szerint a brit diplomácia két legnagyobb sikere az elmúlt évtizedekben az EU egységes piacának létrejötte és az unió bővítése volt, és „most épp e két vívmányt akarjuk elvetni”.
Kiemelte, hogy a legnagyobb közép-európai EU-gazdasággal, Lengyelországgal folytatott brit kereskedelem értéke a bővítés évében, 2004-ben 3 milliárd font, tavaly 13,5 milliárd font volt.
A volt kormányfő ígéretet tett arra, hogy a jövőben is, „immár intézményi keretek között, könnyen érthető módon” feltárja, milyen tényleges károkat okoz az országnak és állampolgárainak a kilépés az EU-ból, és támogatást kíván szerezni ahhoz is, hogy meg lehessen állítani „a rohanást a szakadék felé”.
A miniszterelnök szóvivője Blair beszédére reagálva közölte: a választók a tavaly júniusi népszavazáson kifejezésre juttatták akaratukat, és az EU-tagságról nem lesz újabb referendum.
