Brexit: 748 ezer betöltetlen munkahely

Bajban vannak bizonyos gazdasági szektorok, mivel csökken a beérkező EU-s munkavállalók száma.

Egyre nagyobb a munkaerőhiány a brit gazdaság azon szektoraiban, amelyek jelentős részben függnek a külföldi EU-munkavállalóktól, és ennek elsődleges oka valószínűleg az, hogy a brexit-népszavazás óta folyamatosan csökken az uniós társállamokból munkavállalási céllal érkezők száma – áll a brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetségének hétfőn Londonban ismertetett tanulmányában.

A CIPD felmérésébe bevont vállalatok 27 százaléka mindeközben arról számolt be, hogy a már alkalmazásában álló külföldi EU-munkavállalók is fontolgatják távozásukat a cégtől, sőt sok esetben az Egyesült Királyságból is.

A szervezet ezzel összefüggésben felidézi a brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb kimutatását, amely szerint a tavaly júniussal végződött kilenc hónapban negyedévenként átlagosan több mint 60 ezer, a július és szeptember közötti negyedévben azonban már csak 30 ezer munkavállaló érkezett az Egyesült Királyságba más EU-tagállamokból.

Az EU-tagságról tavaly június 23-án tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

A brit kormány azóta többször is jelezte, hogy a brit EU-tagság megszűnése után számszerű korlátozásokat kíván bevezetni az EU-országokból érkezők bevándorlására, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok tartózkodási és munkavállalási jogait London a jelenlegi hivatalos álláspont szerint nem akarja csorbítani. Theresa May brit miniszterelnök többször hangoztatta, hogy kormánya e kérdésről a lehető leghamarabb, a kilépési tárgyalások nagyon korai szakaszában megállapodásra akar jutni az uniós társállamokkal, viszonossági alapon, vagyis azzal a feltétellel, hogy az EU-ban maradó tagországok is garantálják az ott élő brit állampolgárok jogainak további érvényesülését.

A CIPD hétfőn ismertetett felmérése szerint a külföldi EU-munkaerőkínálat apadásának legnagyobb vesztese a közszféra. A vizsgálatba bevont állami oktatási intézmények 43 százaléka, az állami egészségügyi szektor munkaadóinak 49 százaléka számolt be arról, hogy az alkalmazotti állományukban dolgozó külföldi EU-munkavállalók már az idén távozni készülnek az adott szervezettől és/vagy az Egyesült Királyságból.

A szervezet szerint máris komoly munkaerő-felvételi nehézségeket okoz az EU-társállamokból érkezők számának jelentős csökkenése azokban a szektorokban, amelyeknek működése hagyományosan függ a külföldi EU-munkavállalók alkalmazásától. A szakképzett munkaerő hiánya azzal a kockázattal jár, hogy sok állás beöltetlen marad, ami a következő években a brit gazdaság növekedését is fékezheti – áll a CIPD tanulmányában.

Ugyanezekre a kockázatokra a brit gazdaság más nagy szektorai is felhívták már a figyelmet.

Nemrégiben a harminc legnagyobb brit élelmiszeripari, kiskereskedelmi, agráripari és üdítőital-gyártó cég, valamint szakmai szövetségeik vezetői közös nyílt levélben követelték, hogy az élelmiszeripari szektorban és a beszállítói hálózatoknál dolgozó külföldi EU-munkavállalók Nagy-Britanniában maradhassanak a brit EU-tagság megszűnése után is.

Az aláírók szerint máris megindult az ágazatban dolgozó külföldi uniós munkavállalók elvándorlása más országokba, márpedig ha a szektor nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, annak szűkösebb választékú, drágább nagy-britanniai élelmiszerkínálat lenne a következménye.

Minnette Batters, a brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NUF) alelnöke a felhívás közzététele után a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy „a földeken fog elrothadni a termés\", ha nem lesz, aki betakarítsa.

A NUF legújabb felmérése szerint a tavalyi első negyedévben a brit agrárszektor egyetlen munkaadója sem jelzett munkaerőhiányt, a harmadik negyedévben azonban már 47 százalékuk számolt be munkaerő-toborzási nehézségekről.