A szervezet szerint máris komoly munkaerő-felvételi nehézségeket okoz az EU-társállamokból érkezők számának jelentős csökkenése azokban a szektorokban, amelyeknek működése hagyományosan függ a külföldi EU-munkavállalók alkalmazásától. A szakképzett munkaerő hiánya azzal a kockázattal jár, hogy sok állás beöltetlen marad, ami a következő években a brit gazdaság növekedését is fékezheti – áll a CIPD tanulmányában.
Ugyanezekre a kockázatokra a brit gazdaság más nagy szektorai is felhívták már a figyelmet.
Nemrégiben a harminc legnagyobb brit élelmiszeripari, kiskereskedelmi, agráripari és üdítőital-gyártó cég, valamint szakmai szövetségeik vezetői közös nyílt levélben követelték, hogy az élelmiszeripari szektorban és a beszállítói hálózatoknál dolgozó külföldi EU-munkavállalók Nagy-Britanniában maradhassanak a brit EU-tagság megszűnése után is.
Az aláírók szerint máris megindult az ágazatban dolgozó külföldi uniós munkavállalók elvándorlása más országokba, márpedig ha a szektor nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, annak szűkösebb választékú, drágább nagy-britanniai élelmiszerkínálat lenne a következménye.
Minnette Batters, a brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NUF) alelnöke a felhívás közzététele után a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy „a földeken fog elrothadni a termés\", ha nem lesz, aki betakarítsa.
A NUF legújabb felmérése szerint a tavalyi első negyedévben a brit agrárszektor egyetlen munkaadója sem jelzett munkaerőhiányt, a harmadik negyedévben azonban már 47 százalékuk számolt be munkaerő-toborzási nehézségekről.
