A képviselők két vitanap után 498:114 arányban szavazták meg azt az indítványt, amelyben a kormány felhatalmazást kér a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához. Az 50. cikkely szabályozza és „aktiválása” hivatalosan elindítja a kilépési folyamatot.
Az eredmény egyetlen percig sem volt kétséges, mert bár az alsóházi törvényhozók nagy többsége a brit EU-tagságot pártolja, legtöbbjük azonban hitet tett az EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazás eredményének tiszteletben tartása mellett. A júniusi referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
A tervezetről a jövő héten bizottsági szinten tárgyal ismét az alsóház. E tárgyalási szakaszban döntenek érdemben az indítványhoz benyújtott módosító javaslatokról.
Ugyanakkor a megfigyelők egységesek abban, hogy nem a kiválási szándék jelzéséről szóló indítványt megelőző mostani parlamenti vagdalkozások és fenyegetések, hanem az azt követő alsóházi összecsapások lesznek az igazán fontosak. Hiszen a kormány módosító indítványok formájában minden bizonnyal erős mandátummal akarja majd felruházni Theresa May kormányfőt, hogy az unióból való kiválást levezényelje. A Munkáspárt és a Skót Nemzeti Párt pedig a puha brexit elérésére fog játszani, és akadályozni fogja a keményvonalasok módosításait. A kormány ma hozza nyilvánosságra tárgyalási stratégiáját, és pénteken már a többi 27 EU-tagország is rágódhat rajta. May nyilván rengeteg kérdést is fog kapni az amúgy is a brexitnek szentelt egynapos máltai csúcstalálkozón.
