Ciprasz újra harcba szállt az IMF-fel

A görög miniszterelnök bízik az új mentőcsomagban.

– Nem egyezünk bele olyan feltételekbe, amelyeket nem támaszt alá a logika vagy a számok – jelentette ki Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök pártja, a Sziriza központi bizottsága előtt tartott szombati beszédében. A radikális baloldali Szirizából ugyan a nemzetközi hitelezők egyik fő kiszolgálója lett az elmúlt években, Ciprasz mégis igyekszik kemény hangnemet megütni a pénzük után futó Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és társaival szemben. Arra reagált a görög miniszterelnök, hogy múlt hét kedden az IMF bejelentette, lassú, 1,0 százalék körüli növekedést vár az országtól a következő években. A szervezet vezetőtestületének nagy része úgy véli, 1,5 százalékos költségvetési többlet tartós fenntartása volna kívánatos a görög gazdasági növekedés érdekében, de vannak, akik szerint 3,5 százalékos többlet is elképzelhető lenne. Több más kérdésben sem ért egyet a szervezet az európai finanszírozókkal, ezért egyelőre hezitál, részt vegyen-e az újabb mentőcsomagban – ezt várhatóan jövőre állítanák össze Görögország részére. Az IMF-ben úgy gondolják, növelni kellene az adóbevételeket, továbbá jelentősen csökkenteni kellene a rossz banki hiteleket, hogy több vállalati hitelt tudjanak folyósítani.

A valutaalap hozzáállása háborította föl Alexisz Cipraszt, aki szombati beszédében úgy fogalmazott, a szervezetnek felül kell vizsgálnia a görög gazdasággal kapcsolatos várakozásait, és a mentőcsomaggal kapcsolatos diskurzust vissza kellene emelni a technikai részletek szintjére. Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert azzal vádolta meg, hogy kétsebességes eurózónát akar, emellett olyan piromániásnak nevezte a politikust, aki robbanóanyagokkal teli raktárnál játszik a gyufával. Ciprasz úgy véli, a görögökkel szembeni kemény német fellépés annak szól, hogy szeptemberben választást rendeznek Németországban, és a kormányzó CDU/CSU-koalíció tart a nacionalista retorikájú Alternatíva Németországért (AfD) előretörésétől. Mondja ezt egy olyan miniszterelnök, aki szintén belpolitikai haszonszerzés céljából igyekszik kiállni az országért a hitelezőkkel szemben. A kemény szavak ellenére Ciprasz úgy gondolja, a mentőcsomag-revízió sikeres lesz, ezért várják is a hitelezők vizsgálóbizottságait, amelyek ezen a héten érkezhetnek Görögországba.

Nem csoda, hogy Ciprasz támad, hiszen az elmúlt hetekben több nagyszabású szakszervezeti tüntetés is zajlott a megszorítások ellen Görögországban. Emellett 2016 elejétől már nem a Sziriza vezeti a görög közvélemény-kutatásokat, a múlt hónapban 20 százalék körüli eredményt mutattak az egyes intézetek. Bő egy éve vette át a vezetést az Új Demokrácia, a liberális-konzervatív alakulatnak felmérésektől függően 15-20 százalékkal van több szavazója, mint a Szirizának. A görögök tényleg nem nagyon bírnának már el több reformot, a 2010-ben kezdődött válság során az akkor irreálisan magas nyugdíjakat például 11 alkalommal csökkentették. A görög munkanélküliség 23 százalékos, négymillió adófizető mintegy 95 milliárd euróval tartozik az államnak, a nem fizetett banki hitelek 107 milliárd eurós értéke az összes hitel 47 százaléka.

– Egyik ország sem tett annyit a versenyképessége fejlesztéséért, mint Görögország – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy tegnapi német rádióinterjújában. A luxemburgi politikus azonban aggódik amiatt, hogy az IMF nem akar beszállni a Görögországnak juttatandó harmadik mentőcsomagba. – Nem most jött el az ideje annak, hogy visszatekerjük az óráinkat a pénzügyi instabilitásig – ezt már a bizottság alelnöke, az euróért és a társadalmi párbeszédért felelős európai biztos, Valdis Dombrovskis mondta, szintén vasárnap.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics helyzetértékelése szerint jelenleg a görög adósságválság újbóli fellángolása nagyobb kockázat, mint egy esetleges francia kilépés az Európai Unióból. Ha az IMF végül kiszáll a görögországi pénzügyi segélyprogramból, akkor nő Görögország törlesztésképtelenné válásának a kockázata, és ebből eredően növekszik a grexit – az eurózónából való görög kilépés – rizikója is.