Nem csoda, hogy Ciprasz támad, hiszen az elmúlt hetekben több nagyszabású szakszervezeti tüntetés is zajlott a megszorítások ellen Görögországban. Emellett 2016 elejétől már nem a Sziriza vezeti a görög közvélemény-kutatásokat, a múlt hónapban 20 százalék körüli eredményt mutattak az egyes intézetek. Bő egy éve vette át a vezetést az Új Demokrácia, a liberális-konzervatív alakulatnak felmérésektől függően 15-20 százalékkal van több szavazója, mint a Szirizának. A görögök tényleg nem nagyon bírnának már el több reformot, a 2010-ben kezdődött válság során az akkor irreálisan magas nyugdíjakat például 11 alkalommal csökkentették. A görög munkanélküliség 23 százalékos, négymillió adófizető mintegy 95 milliárd euróval tartozik az államnak, a nem fizetett banki hitelek 107 milliárd eurós értéke az összes hitel 47 százaléka.
– Egyik ország sem tett annyit a versenyképessége fejlesztéséért, mint Görögország – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy tegnapi német rádióinterjújában. A luxemburgi politikus azonban aggódik amiatt, hogy az IMF nem akar beszállni a Görögországnak juttatandó harmadik mentőcsomagba. – Nem most jött el az ideje annak, hogy visszatekerjük az óráinkat a pénzügyi instabilitásig – ezt már a bizottság alelnöke, az euróért és a társadalmi párbeszédért felelős európai biztos, Valdis Dombrovskis mondta, szintén vasárnap.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics helyzetértékelése szerint jelenleg a görög adósságválság újbóli fellángolása nagyobb kockázat, mint egy esetleges francia kilépés az Európai Unióból. Ha az IMF végül kiszáll a görögországi pénzügyi segélyprogramból, akkor nő Görögország törlesztésképtelenné válásának a kockázata, és ebből eredően növekszik a grexit – az eurózónából való görög kilépés – rizikója is.
