„Ha olyan országoknak küldünk fegyvereket, amelyeknek az emberi jogokkal való kapcsolata finoman szólva is problematikus, azzal politikailag is támogatjuk őket. Az Egyesült Királyság pedig nem mondhatja őszintén azt, hogy az emberi jogok és a demokrácia mellett áll, amíg ilyen rezsimeknek exportál fegyvereket. Lennie kell egy morális határnak, amelyet nem lépünk át” – fogalmazott lapunk megkeresésére a Fegyverkereskedelem Elleni Mozgalom (CAAT) sajtóreferense, Andrew Smith.
A civil szervezet nem kis bátorságról tett tanúbizonyságot: bíróságon támadta meg a kormányt és a teljes fegyverlobbit, amiért Szaúd-Arábia a britektől vásárolt fegyverekkel hajt végre emberi jogi szempontból aggályos támadásokat Jemenben. Harcuk nem is reménytelen, a júniusban indított jogi procedúra már a legfelső bíróság elé jutott.
Nagy-Britannia fegyverkereskedelmének kétharmada a Közel-Keletre irányul, ahol a politikai szituáció bonyolultságának következtében – Smith szavaival élve – „igazából ötletünk sincs, hogy hova fognak kerülni végül ezek az eszközök”. Ez a jemeni példából is látszik, ahol a 2015 márciusában kezdődött szaúdi beavatkozás óta óvatos becslések szerint is több mint 4 ezer civil halt meg, és körülbelül 19 millió ember humanitárius segélyre szorul. Ami brit szempontból önvizsgálatra ad okot, az az, hogy nagy valószínűséggel általuk bevitt repülőket, lőfegyvereket és robbanófejeket használtak fel a nemzetközi szinten elítélt offenzíva idején.
Noha az Európai Unió és az Egyesült Királyság jogrendjébe is ütközik az olyan országokba irányuló fegyvereladás, ahol potenciálisan emberi jogok megsértésére használják fel őket, csak a jemeni offenzíva kezdete óta 3,3 milliárd fontnyi (1200 milliárd forint) üzletet kötött Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia, aminek keretében a szigetország több hadsereg számára is elegendő fegyvert szállít a Közel-Keletre. Az azóta visszavonult David Cameron miniszterelnöksége alatt 5,6 milliárd font (2109 milliárd forint) volt a két ország fegyverkereskedelmi mérlege. A CAAT célja, hogy felfüggesszék az exportot az országba addig, amíg egy független vizsgálat nem állapítja meg: nincsen „nagy esélye” annak, hogy az exportált javakat nemzetközi emberi jogokba ütköző módon fogja használni az importőr.
Andrew Smith lapunknak elmondta, hogy a fegyverkereskedelmi lobbinak gazdasági arányához képest indokolatlanul nagy befolyása van. „Ha sikerrel járunk, végre sor kerülhet arra a független vizsgálatra, amelyet már korábban is javasoltunk. A Közel-Keletre irányuló exportokkal már évek óta foglalkoztunk, tekintettel a régióban jelenleg uralkodó politikai instabilitásra” – magyarázta. A May-kormány legutóbbi, 100 millió fontért (37 milliárd forint) Törökországnak szállítandó fegyverekről kötött megegyezése azonban azt mutatja, a brit kormány nincs ilyen kritikus állásponton.
A kormány a bíróságon sem adja könnyen a fegyverbizniszt. A múlt héten kezdődött tárgyaláson úgy védekezett, hogy „súlyos diplomáciai hátrányai” lennének annak, ha megszüntetnék az öböl menti királyságba irányuló fegyverszállítást. Az alperes hozzátette, hogy a külügyi és a védelmi minisztérium komoly vizsgálatokat folytatott az export előtt. Túl nagy nyomozásra ugyanakkor aligha lehetett szükségük, azt ugyanis már maga Szaúd-Arábia is elismerte, hogy a britektől vásárolt kazettás bombákkal hajtottak végre légi csapásokat Jemenben.
###HIRDETES2###
The Observer: Kritikus időpontban született a feljelentés
A két királyság évtizedek óta fennálló „csendes” kapcsolatának középpontjában a fegyverek olajért végzett szállítása áll – írja vasárnapi elemzésében a The Observer. Egy kutatócég adataira hivatkozva állítják, hogy ez a függés oly mértékű, hogy az Egyesült Királyság 2015-ös fegyverexportjának 83 százaléka Szaúd-Arábiába irányult. Az ebből származó 900 millió fontos bevételt pedig egy az egyben olajra költötte a brit vezetés.
A civil szervezet feljelentése kritikus időpontban érte a szigetország hadiiparát. Az utóbbi években ugyanis a védelmi minisztérium költségcsökkentése – ezáltal pedig kevesebb rendelése – miatt a szektor szereplőinek új külföldi vásárlók után kellett nézniük. Ebben a Theresa May vezette kormány maximálisan támogatta a cégeket. Tette mindezt annak ellenére, hogy a fő kuncsaftok nem éppen a legtisztább emberi jogi háttérrel rendelkező országok, és felmerül a gyanú, hogy a fegyvereket nem katonai célokra is bevetik.
Annak ellenére, hogy a brit vezetés tavaly nyomon követte a jemeni eseményeket, és közel állt ahhoz, hogy felbontsa megállapodását Szaúd-Arábiával, ez nem történt meg.
A néhány hónapon belül várható bírósági döntés nemcsak a szaúdi, de más országba irányuló exportot is befolyásolhatja, mint Jordánia, Egyiptom, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó és Bahrein. Ezek közül többen is Nagy-Britannia elsődleges vásárlói, és kiesésük komoly visszaesést okozhat a britek kereskedelmi és geopolitikai terveinek megvalósulásában.
