Váratlanul érhette a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy mekkora érdeklődés övezte hétfőn Teodor Melescanu román külügyminiszter és Szijjártó Péter budapesti találkozóját, legalábbis a beléptetés komoly kihívást jelentett a biztonsági szolgálatnak.
A sajtó szép számban összegyűlő munkatársai szinte egymás lábát taposva tolongtak a Bem téri épület szűk előterében, arra várva – egyébként türelmesen –, hogy mindenkit átvilágítsanak. Aztán végül talán már a rendőrök is megunták az elején még alapos vizsgálatot, és az egyszerűség kedvéért két részre osztották a „már ellenőrzött”, és „még ellenőrzésre váró” embereket.
Szerencse, hogy rossz szándékkal senki nem érkezett a minisztériumba, hiszen bárkinek elég lett volna csak a jó
sorba beállnia az akadálytalan átjutáshoz. Az igazi munka valójában csak ezután következett, a több tucat újságírónak kameráival együtt hering módjára kellett bezsúfolódnia az épület három liftjébe. Le így sem maradtunk semmiről, a sajtótájékoztató ugyanis a megszokott félórás csúszással kezdődött.
Ennek ellenére öröm volt látni, hogy végre jó hangulatban fogadhatunk egy román külügyminisztert Magyarországon annyi fagyos találkozó után. Gesztusértékű volt az is, hogy Melescanu beszédet mondhatott a budapesti nagyköveti értekezleten. Jól időzítve ráadásul az is kiderült, hogy a hét végén Kolozsváron bántalmazott magyar is visszavonta a feljelentését: a támadóval közben rendezték nézeteltéréseiket, így ennek az incidensnek az árnyéka sem vetülhetett a tárgyalásokra.
A januárban hivatalba lépett bukaresti kormány külügyi tárcájának vezetője már beiktatásakor erkölcsi kötelességének nevezte a magyar–román kapcsolatok fejlesztését, és a békülékeny hangnemet Budapestre is magával hozta.
Szijjártó Péter javára lehet írni, hogy a diplomáciában jól megszokott udvarias lózungok mellett – mint például hogy mennyire fontos a párbeszéd és a jó kapcsolatok kiépítése – egy percig sem tagadta, hogy a magyar–román viszonyt számos probléma terheli, különösen a kisebbségekkel kapcsolatban. Sőt, a magyar külgazdasági és külügyminiszter felismerte azt, hogy ezek megoldása csak normalizált viszonyban lehetséges, amire, úgy tűnik, az új román kormánynál meg is van a nyitottság.
A magyar tárcavezető annyit elmondott, hogy a találkozó előtt egyeztetett Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, és az így megismert problémákat Teodor Melescanu elé tárta. Konkrét ügyekről viszont nem beszélt, szerinte ezek kiteregetése a sajtó elé ugyanis nem segítené a megoldást.
A politikai ügyek mellett természetesen szó esett a gazdasági lehetőségekről is, így azt is megtudhattuk, hogy Románia Németország után máris a második legfontosabb exportpiacunk. Ha pedig külügyminiszteri találkozó, nem maradhatott el az Eximbank hitelkeret-felajánlása sem: Romániában 514 millió eurós keretet nyitunk a vállalatközi együttműködések ösztönzésére.
„Illúzióink ne legyenek, egyik pillanatról a másikra nem lesznek virágzóak a magyar–román kapcsolatok. De az első lépések megtörténtek, és érezhetően máris békülékenyebb hangulatban zajlottak a tárgyalások” – értékelte lapunknak a találkozót Illyés Gergely. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője figyelmeztetett, hogy bárki is legyen most kormányon Bukarestben, Romániában nem létezik olyan párt, amely a kisebbségi kérdésről szívesen beszélne Magyarországgal. „Románia álláspontja erről az, hogy az országban nincsenek kisebbségi problémák, legfeljebb egyedi, elszigetelt esetek” – mutatott rá a szakértő. Illyés szerint az országok közötti jobb kapcsolat abban mindenképpen segíthet, hogy középtávon a kisebbségek kérdését is fel lehessen vetni, és az RMDSZ-t is a súlyának megfelelően kezeljék. „Bukarestnek is érdeke a jó kapcsolat Magyarországgal, hiszen Románia az összes szomszédjával rossz viszonyban van, viszont mozgástér-növekedésre lenne szüksége. Magyarország például kaput nyithat számára Lengyelország felé is” – összegzett Illyés Gergely.
