A magyar tárcavezető annyit elmondott, hogy a találkozó előtt egyeztetett Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, és az így megismert problémákat Teodor Melescanu elé tárta. Konkrét ügyekről viszont nem beszélt, szerinte ezek kiteregetése a sajtó elé ugyanis nem segítené a megoldást.
A politikai ügyek mellett természetesen szó esett a gazdasági lehetőségekről is, így azt is megtudhattuk, hogy Románia Németország után máris a második legfontosabb exportpiacunk. Ha pedig külügyminiszteri találkozó, nem maradhatott el az Eximbank hitelkeret-felajánlása sem: Romániában 514 millió eurós keretet nyitunk a vállalatközi együttműködések ösztönzésére.
„Illúzióink ne legyenek, egyik pillanatról a másikra nem lesznek virágzóak a magyar–román kapcsolatok. De az első lépések megtörténtek, és érezhetően máris békülékenyebb hangulatban zajlottak a tárgyalások” – értékelte lapunknak a találkozót Illyés Gergely. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője figyelmeztetett, hogy bárki is legyen most kormányon Bukarestben, Romániában nem létezik olyan párt, amely a kisebbségi kérdésről szívesen beszélne Magyarországgal. „Románia álláspontja erről az, hogy az országban nincsenek kisebbségi problémák, legfeljebb egyedi, elszigetelt esetek” – mutatott rá a szakértő. Illyés szerint az országok közötti jobb kapcsolat abban mindenképpen segíthet, hogy középtávon a kisebbségek kérdését is fel lehessen vetni, és az RMDSZ-t is a súlyának megfelelően kezeljék. „Bukarestnek is érdeke a jó kapcsolat Magyarországgal, hiszen Románia az összes szomszédjával rossz viszonyban van, viszont mozgástér-növekedésre lenne szüksége. Magyarország például kaput nyithat számára Lengyelország felé is” – összegzett Illyés Gergely.
