Hüseyin Müftüoglu szóvivő felszólította Görögországot, hogy „tartózkodjon a nemzetközi joggal ellenkező, egyoldalú hadmozdulatoktól, amelyek feszültségekhez vezetnek”. Jelezte: a lépés az egyik 1947-es párizsi békeszerződést sérti, amely megtiltott mindenféle kiképzési tevékenységet a szigeten. Kószt Olaszország a demilitarizálás feltételével engedte át Görögországnak. Törökország nem volt érintett az ügyben, mert semleges maradt a második világháborúban.
Müftüoglu figyelmeztetett: Ankara is lép, ha szükséges.
A két NATO-szövetséges között múlt csütörtökön amiatt bontakozott ki ismét konfliktus, hogy a görög legfelső bíróság megtagadta nyolc török katona kiadatását, akik a tavaly nyári puccskísérlet után menekültek Görögországba és menedékjogot kértek.
Hulusi Akar török vezérkari főnök és több parancsnok néhány napra rá, vasárnap a vitatott hovatartozású, égei-tengeri Kardak szigetéhez látogatott, amelyet görögül Imiának hívnak. Szerdán Panosz Kammenosz görög védelmi miniszter helikopterrel repült a szigethez és koszorút dobott a tengerbe az 1996-os görög–török területi vitában elhunyt három görög tiszt emlékére. A görög hatóságok szerint a török légierő szerdán „szokatlanul sokszor\", összesen 138 alkalommal sértette meg Görögország légterét az Égei-tenger felett.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön azt mondta a Hürriyet című török napilapnak, hogy Görögországnak mellőznie kell a „provokációt”, Kammenosznak pedig „észhez kellene térnie”.
