Kiújult a szópárbaj Brüsszel és Varsó között

Ismét felforrósodott az egyébként is jó egy éve feszült hangulat Varsó és Brüsszel között.

De mik pontosan a kritikák? Az EB varsói képviselete által készített, frissen kiszivárgott elemzés szerint Lengyelországban folyamatosan megsértik a jogot, az igazságszolgáltatásban zajló változások a bíróságok szuverenitását korlátozzák, és a bírákat fizikailag is támadják. Ezeket a megállapításokat visszautasítva bekérették a lengyel külügyminisztériumba a brüsszeli képviselet élén álló Marek Prawdát, aki az előző kormány idején többek között Lengyelország brüsszeli nagykövete volt, a választások után azonban azonnal visszahívták. Így kinevezése a varsói képviselet élére nem éppen a kompromisszumok irányába ható gesztus volt Brüsszel részéről. 

Ez a feszült hangulat negatívan befolyásolja Varsó középhatalmi ambícióinak kiteljesítését is. Ennek jegyében Jaroslaw Kaczynski igyekszik cáfolni, hogy az új kormány Merkel-, sőt németellenes lenne, s a kancellár közelmúltban zajlott varsói látogatása kapcsán egyenesen úgy fogalmazott, a lengyel érdekeket az szolgálná, ha továbbra is Angela Merkel irányítaná Németországot. A kormányzó párt vezetője ugyanakkor a centralizáció ellen kikelve ezúttal sem zárta ki az uniós alapszerződéseknek a kancellár olvasatában rémálomként ható módosítását. Nyugtatásul Varsó ehhez mindig hozzáteszi, hogy a kormány prioritása az Európai Unió megjavítása, nem pedig lebontása, s a nemzeti egoizmusok Európájához való visszatérés ugyanolyan kártékony lenne, mint az integrációs utópiák. Varsó már csak azért is fogalmaz óvatosabban, mert kimondottan tart az unió kétsebességűvé válásától. A kérdés Merkel varsói tárgyalásain is hangsúlyosan felmerült, s lengyel tárgyalópartnerei rossz ötletnek tartották ezt az elképzelést. Ettől a német kancellár is elhatárolódott, bár mind egyértelműbb, hogy a belső viták mélyülésével jobb híján Berlin is ezen az úton tenné hatékonyabbá az EU működését.

Nem utolsó sorban meg kell említeni, hogy az úgynevezett mag-Európa megteremtése felé haladó mozgások miatt az utóbbi időben elhalkultak Lengyelországban a Közép-Európa szerepéről, vagy a Varsó dominálta, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig kiterjedő térség erősítéséről folyó viták is. Bogdan Góralczyk szerint Varsó arról álmodik, hogy az unió szűk köréhez tartozzon, de ehhez egyelőre kevés az ereje, nem tagja az eurózónának, s nem segíti ezen ambíciók megvalósítását a nagyokkal feszült viszonya sem. „Így ott tartunk, ahol régen, túl kicsik vagyunk Nyugat-Európának, s túl nagyok Közép-Európának” – fogalmaz a politológus, megjegyezve, hogy jelenleg még az is inkább csak gondot okoz, hogy lengyel az Európai Tanács elnöke. A kormányzó párton belül komoly viták zajlanak arról, hogy támogassák-e Donald Tusk újraválasztását e poszton. Hivatalos álláspont még nincs, Kaczynski azonban meglehetősen negatívan nyilatkozott erről Merkelnek. Így még az sem kizárt, hogy Tusk a jövőben nem Lengyelország brüsszeli, hanem visszatérő vezérként a hazai ellenzék súlyát növeli majd.