Példa nélküli Magyarország-kritika a német sajtóban – ezzel a címmel adta ki a Nézőpont Intézet a külföldi sajtó Magyarország-képéről szóló idei elemzését. A nem tisztázott módszerekkel kiválogatott, 18 országban működő 115 vizsgált nyomtatott és online sajtótermék 13 261 cikkének 29 százaléka volt negatív hangvételű 2016-ban. A pozitívnak bizonyuló írások aránya viszont mindössze három százalék volt a tartalomelemzés szerint. A legtöbb cikk a kvótareferendum környékén, szeptemberben és októberben jelent meg.
A médiafogyasztási szokásokra fittyet hányó, televíziós híradásokkal nem foglalkozó elemzés (pdf) kihozta, hogy a német sajtó vizsgált lapjaiban és honlapjain megjelent anyagok hatvan százaléka tüntette fel kedvezőtlen színben Magyarországot, miközben az orosz sajtóban volt a legkevésbé negatív a kép. Azt nem tudni pontosan, hogy a tizenháromezer cikk mindegyike Magyarországról vagy inkább a magyar kormány teljesítményéről szólt-e, ezt összemossa a kutatás. Emellett az immár ötödik éve a fenti módszertani hibákkal dolgozó Nézőpont Intézet az idén is bővítette a vizsgált sajtótermékek és országok körét, így nehézkes a korábbi évekkel való összevetés is.
– A Nézőpont az úgynevezett mértékadó sajtóval foglalkozott, pedig ma már nemcsak ezen sajtótermékek meghatározók, hanem az alternatív nyilvánosság honlapjai is – fogalmazta meg kritikáját a kutatással kapcsolatban a csütörtöki bemutató utáni beszélgetésen Kovács Zoltán kormányszóvivő. Valóban, az egyre népszerűbb, politikailag korrekt beszédet meghaladó portálok – mint például az amerikai Breitbart – nem szerepeltek az elemzésben, a kormányszóvivő szerint a teljesebb kép miatt érdemes lesz ezekkel is foglalkoznia az intézetnek. Kovács egyébként megjegyezte, hogy a Nézőpont eredménye „ütközik az ember szubjektív érzékelésével”, neki nyugalmasnak tűnt a múlt év. – A 2016-ban megjelent hírek a korábbi évek történéseinek aggregátumai, ezért olyan kritikus a német sajtó, amelyet politikai eszközként használnak – tette hozzá Kovács. Állítása szerint a Bild amiatt veszített háromszázezer lapvásárlót, mert a migrációról írott cikkeik nem egyeztek az olvasótábor tapasztalataival. Az alternatív nyilvánossággal és a német sajtóval kapcsolatban Boris Kálnoky, a Die Welt és más német nyelvű lapok újságírója azt mondta, Angela Merkel országában nem változott drámaian a helyzet, a nagy portálok jelenleg is a nagy médiavállalatok kezén vannak.
Az újságíró magyar szempontból érdekességként megemlítette, hogy a Die Welt kevésbé megértő cikkeket ír hazánkról, mint a Bild, annak ellenére, hogy a kiadójuk közös. Szerinte a német kiadóvállalatok működését nem a politika, hanem a pénz határozza meg, kiszolgálják az olvasótáborokat. Ezzel kapcsolatban Kovács megjegyezte, hogy egy német főszerkesztő-helyettes neki azt mondta, az elmúlt húsz évben kialakították a beszélgetés kereteit, éppen ezért nyugtalanítja őket, hogy az alternatív nyilvánosságban nincsenek korlátok. Beszélt arról is, hogy a németek és a magyarok szerinte ugyanazon információkból mást szűrtek le, és másképp döntöttek. Kálnoky ezt azzal magyarázta, hogy mások voltak az érdekeik, Merkel döntését az imázsszempontok mellett a munkaerőhiány vezérelte. – Merkel magyar miniszterelnökként épített volna kerítést – jelentette ki Boris Kálnoky.
Adam LeBor, a The Economist és a Newsweek magyarországi tudósítója úgy gondolja, hogy baloldali kormány esetén kevesebb cikk születne hazánkkal kapcsolatban a nemzetközi sajtóban, Orbán szerinte „jó az üzletnek”, mert mindig érdekeset és váratlant húz. – Érdekes, hogy nagyon izgat minket a magyar retorika és narráció, annak ellenére, hogy kis ország, nincs erőforrása, csak szava – tette hozzá Boris Kálnoky, LeBor pedig vele egyetértésben úgy vélte, Orbánnak aszimmetrikusan nagy szava lett Európában.
A brit újságíró szerint egyébként nem könnyű külföldi tudósítóként információkat szerezni a kormánytól. Ugyan Kovács Zoltán mindig készségesen válaszol a kérdésekre, de a minisztériumokkal nem tudnak kommunikálni, emellett a Magyarországi Külföldi Tudósítók Szervezeténél 2010 óta nem járt Orbán Viktor. Kovács elmondta, nem véletlenül alakult ez így, hiszen feloldhatatlan érdekellentét feszül az újságírók és a kormány között. – A sajtó munkatársai instant hozzáférést várnak, de a politikusoknak más szempontjaik vannak – jelentette ki a kormányszóvivő, aki szerint részben tudatosan szűkítették a hozzáférést és koncentrálták az információkat. Szavait így zárta: Orbán politikai megfontolásból beszél valakivel, jogában áll, hogy meghatározza, mikor és milyen üzenetet akar elmondani.
