Az újságíró magyar szempontból érdekességként megemlítette, hogy a Die Welt kevésbé megértő cikkeket ír hazánkról, mint a Bild, annak ellenére, hogy a kiadójuk közös. Szerinte a német kiadóvállalatok működését nem a politika, hanem a pénz határozza meg, kiszolgálják az olvasótáborokat. Ezzel kapcsolatban Kovács megjegyezte, hogy egy német főszerkesztő-helyettes neki azt mondta, az elmúlt húsz évben kialakították a beszélgetés kereteit, éppen ezért nyugtalanítja őket, hogy az alternatív nyilvánosságban nincsenek korlátok. Beszélt arról is, hogy a németek és a magyarok szerinte ugyanazon információkból mást szűrtek le, és másképp döntöttek. Kálnoky ezt azzal magyarázta, hogy mások voltak az érdekeik, Merkel döntését az imázsszempontok mellett a munkaerőhiány vezérelte. – Merkel magyar miniszterelnökként épített volna kerítést – jelentette ki Boris Kálnoky.
Adam LeBor, a The Economist és a Newsweek magyarországi tudósítója úgy gondolja, hogy baloldali kormány esetén kevesebb cikk születne hazánkkal kapcsolatban a nemzetközi sajtóban, Orbán szerinte „jó az üzletnek”, mert mindig érdekeset és váratlant húz. – Érdekes, hogy nagyon izgat minket a magyar retorika és narráció, annak ellenére, hogy kis ország, nincs erőforrása, csak szava – tette hozzá Boris Kálnoky, LeBor pedig vele egyetértésben úgy vélte, Orbánnak aszimmetrikusan nagy szava lett Európában.
A brit újságíró szerint egyébként nem könnyű külföldi tudósítóként információkat szerezni a kormánytól. Ugyan Kovács Zoltán mindig készségesen válaszol a kérdésekre, de a minisztériumokkal nem tudnak kommunikálni, emellett a Magyarországi Külföldi Tudósítók Szervezeténél 2010 óta nem járt Orbán Viktor. Kovács elmondta, nem véletlenül alakult ez így, hiszen feloldhatatlan érdekellentét feszül az újságírók és a kormány között. – A sajtó munkatársai instant hozzáférést várnak, de a politikusoknak más szempontjaik vannak – jelentette ki a kormányszóvivő, aki szerint részben tudatosan szűkítették a hozzáférést és koncentrálták az információkat. Szavait így zárta: Orbán politikai megfontolásból beszél valakivel, jogában áll, hogy meghatározza, mikor és milyen üzenetet akar elmondani.
