Plenkovic részleteket nem közölt a beadványról, annyit azonban elmondott, hogy eljárási hibákra hivatkoznak. A peranyag összeállításával Zágráb egy svájci ügyvédi irodát bízott meg. A kormányfő szerint a fellebbezés jól előkészített, érvekkel alátámasztott peranyag, amely egyebek között a bírósági testület összetételét és az eljárásban történő meghallgatáshoz való jogot vitatja.
A sajtó már napok óta próbálta kideríteni, hogy a kormány vagy az illetékes minisztérium fellebbezett-e már a szövetségi bíróságnál a Mol–INA-ügyben, de eddig nem kaptak választ. Mivel február 1-je volt az utolsó határidő, a miniszterelnök ugyan nem tett hivatalos bejelentést, de újságíróknak megerősítette, hogy a kormány által megbízott ügyvédi iroda elindította a hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezési kérelmet.
A horvát kormány 2014 elején fordult a genfi nemzetközi döntőbírósághoz. Álláspontja szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket.
A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. A döntőbírósági határozat ellen nem lehet fellebbezni.
Ezt követően Andrej Plenkovic horvát kormányfő december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol részesedését az INA-ból. Nemrég külön bizottságot hozott létre a kormány, hogy lefolytassa a Mollal a tárgyalásokat.
A Mol 2003-ban, a privatizáció során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, 44,84 százaléka a horvát államé.
