„Sajnálom, hogy első felszólalásomban el kell ítélnem Oroszország agresszív cselekedeteit – mondta Haley az ENSZ New York-i székhelyén a világszervezet Biztonsági Tanácsában csütörtökön. – Tényleg jobb kapcsolatokat akarunk Oroszországgal. A kelet-ukrajnai súlyos helyzet azonban megköveteli Oroszország tetteinek világos és komoly elítélését” – tette hozzá.
Az ENSZ-nagykövet leszögezte, hogy az Ukrajna miatti feszültségeknek nem lesz egyhamar végük, ahogy a Krím bekebelezése miatt Oroszország ellen hozott szankcióknak sem. Haley hangsúlyozta: az Egyesült Államok továbbra is sürgeti a félsziget orosz megszállásának végét.
„A Krím Ukrajna része. A Krímmel kapcsolatos szankcióink addig maradnak érvényben, amíg Oroszország vissza nem adja a félsziget irányítását Ukrajnának” – mondta.
Haley felszólalását a Fehér Ház magyarázkodása előzte meg, miszerint a pénzügyminisztérium hozzájárult, hogy egyes amerikai cégek korlátozott tranzakciókat bonyolíthassanak le az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal, az FSZB-vel. Ezt széles körben úgy értelmezték, hogy megkezdődött a szankciók enyhítésének folyamata.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a korlátozott tranzakciók az FSZB-vel ahhoz kellenek, hogy amerikai cégek engedélyt kapjanak informatikai termékeket eladására Oroszországba.
A pénzügyi tárca egy magas rangú tisztviselője közölte: a Trump hivatalba lépése előtt már készülő módosító intézkedés technikai jellegű, ugyanis amerikai vállalatok nem tudtak bizonyos termékeket Oroszországban eladni az FSZB engedélye nélkül.
Az FSZB hírszerzői és más tevékenysége mellett a titkosítással bíró szoftverek és hardverek behozatalát felügyeli Oroszországban. A biztonsági szolgálat engedélye kell olyan fogyasztói termékek exportálásához is, mint a mobiltelefonok vagy akár nyomtatók, ha titkosítással vannak ellátva.
