A németországi mecseteket fenntartó 2400 muszlim szervezet mintegy negyedéről feltételezhető, hogy valamilyen szinten kapcsolatban áll szélsőségesekkel – közölte a Magyar Nemzet megkeresésére a német szövetségi belügyi minisztérium. Bár vallásszabadsági okokból pontos statisztikák nem ismertek – ezért a huszonöt százalék is csak becsült arány –, ebből az adatból az következik, hogy akár több száz muszlim imahely kerülhetett valamilyen mértékben radikálisok befolyása alá. Ez nemcsak azért fontos, mert Európa korábban sosem látott mértékű dzsihadista hullámmal néz szembe, hanem azért is, mert több szakértő is úgy véli, hogy a muszlim vallási vezetőknek kulcsszerepük van abban, szélsőséges útra tévednek-e az őket hétről hétre figyelmesen hallgató hívek.
Márpedig amikor európaiak ezrei utaznak a Közel-Keletre, hogy valamelyik szélsőséges csoportosuláshoz csatlakozzanak – ezzel pedig a visszatéréskor komoly biztonsági kockázatot okoznak –, az állam és a vallási vezetők ébersége kulcsfontosságú. Mint azt a berlini belügy lapunknak jelezte, Németországban akkor lehet betiltani gyülekezeteket, ha az alkotmányos rend megdöntésére vagy a nemzetközi együttműködés ellen buzdítanak, a valódi tiltást ekkor is kiterjedt bírósági eljárásnak kell megelőznie. A tárca kérdésünkre közölte, hogy utoljára tavaly novemberben tiltottak be vallási egyesületet, Az Igaz Vallás (Die wahre Religion – DWR) nevű szervezetet, amely alkotmányellenes nézetek, valamint összeesküvés-elméletek terjesztésével radikalizálta a helyi muszlim fiatalokat. A DWR-rel szembeni nagyszabású razzia során 60 város 190 mecsetét, irodáját és lakását kutatták át, ami jól jelzi az egyesület hálózatának kiterjedtségét.
Ez előtt, 2015 márciusában a Tauhid Németország (Tawhid Deutschland) egyesületre csaptak le, amely internetes platformok mellett információs standokat is „beüzemelt” a német állam elleni uszításra és a dzsihadizmus népszerűsítésére.
A radikalizmussal kapcsolatba hozható mecsetek egy része olyan nagy szervezetekhez tartozik, mint a libanoni Hezbollah vagy a nemzetközi Muszlim Testvériség – melyről a Trump-kabinet éppen most fontolgatja, hogy terrorszervezetnek nyilvánítja –, a másik részt kisebb, „független” szalafita egyesületek teszik ki.
A németek a tapasztalt problémák miatt átfogó koncepcióval igyekeznek felvenni a harcot a radikalizációval, ebben a helyi közösségeknek, a szövetségi tartományoknak és a berlini központi vezetésnek is megvan a feladata. Oktatással, tanácsadással és az integrációt segítő mechanizmussal védekeznek, ez utóbbiban komoly szerepe van például a Német Iszlám Konferenciának is.
Persze a radikálisok hatása alá került mecsetek jelensége nem német sajátosság, például Franciaországban is voltak már belőle komoly gondok. A 2015 januárjában Párizsban, valamint a főváros környékén végrehajtott terrortámadások elkövetőit is egy szélsőséges nézeteiről ismert imám tüzelte fel, aki a dzsihadizmus eszméjét is átadta a fiatal tanítványainak. Mivel Franciaországban súlyos problémákat okozott a szélsőségesség térnyerése, nem meglepő, hogy a 2015 novemberi terrortámadások után bevezetett rendkívüli állapot alatt eddig mintegy 20-30 radikálisnak minősített vallási egyesületre csaptak le. Legutóbb az egyik párizsi elővárosban található Al Rawda-mecset került lakat alá, az intézmény 2013-ban nyílt meg, és beszámolók szerint a pénteki imákon mintegy 600 hívőt fogadott rendszeresen. Igaz, ebben az esetben a mecset francia-egyiptomi vezetői azonnali hatállyal elbocsátották a közösség radikálisnak ítélt prédikátorát, sőt más lépéseket is tettek a hívek felvilágosításának elősegítéséért, a kormány azonban még nem döntött az újranyitásról.
A franciáknál azért sem egyszerű a helyzet, mert rengeteg mecsetet külföldről finanszíroznak, és mivel az imámok képzésének feltételei Franciaországban igencsak szegényesek voltak, sok hitszónok a határokon túlról érkezett. Éppen ezért merült fel egy olyan szervezet terve, mely meggátolná a külföldi szponzorok tevékenységét, francia kézbe helyezné a finanszírozást, és felelős lenne az imámok képzéséért, ez azonban az ötlet tavalyi felvetése óta még nem valósult meg teljességgel. Az elképzelés egyébként azért lehet aggályos, mert Franciaországban komoly hagyományai vannak az állam és az egyház szétválasztásának. Vagyis egy, a fenntartási pénzeket felügyelő, a kormány által gründolt új mechanizmus komolyan kétségbe vonhatná az egész rendszer működőképességét.
