Az Európai Unió tagjaként Ausztriának is be kell tartania az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, ezt azonban már csak semleges státuszának őrzése miatt sem szívesen teszi. Az osztrák állami vezetés jelentős része szorgalmazza az orosz kapcsolatok helyreállítását. Heinz Fischer volt köztársasági elnök még hivatali ideje alatt elítélte a szankciókat, nem sokkal mandátumának lejártát követően pedig a Valdaj Klub résztvevőjeként szólalt fel. A nagykoalíció kisebbik, jobbközép pártjához, az ÖVP-hoz tartozó Sebastian Kurz külügyminiszter többször hangsúlyozta, hogy meg kellene szüntetni a szankciókat, ugyanakkor a hasonló álláspontot képviselő Szijjártó Péterhez hasonlóan nem vétózott az EU külügyminiszteri tanácsának ülésein. Mivel az osztrák külügyminiszternek a török vízummentességgel kapcsolatos vétója is kiverte a biztosítékot a brüsszeli establishmentnél, az orosz ügyekben óvatosabban próbálnak haladni.
A szintén ÖVP-s alkancellár, Reinhold Mitterlehner vezette Gazdasági és Tudományügyi Szövetségi Minisztérium, megbízta a WIFO gazdaságkutató intézetet, hogy tanulmányozzák az Oroszországgal szembeni szankciók és az arra foganatosított válaszlépések hatásait Ausztria, illetve az egész Európai Unió gazdaságára. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy Ausztriában 7 ezer, az egész EU-ban 400 ezer munkahely megszűnése kapcsolódik a szankciókhoz. Ezek azonban az osztrák export csökkenésének csak 36 százalékáért felelősek, a két fő ok a nemzetközi olajárak drasztikus esése és a rubel masszív leértékelése, ami Oroszország számára megdrágítja az importot. Ez azonban nem vezethető vissza a szankciókra, véli a tanulmány szerzője, Gerhard Streicher. Az egész EU-t tekintve 17,6 milliárd euró kár érte a gazdaságot. Magyarország a kutatás szerint mintegy 562,5 millió eurós exportvisszaesést szenvedett el a szankciók miatt, ami még az osztrák veszteségnél is több. Messze a legnagyobb mínuszt Németország esetében mutatták ki, majd Lengyelország, Franciaország, Csehország és Belgium következik. Az export csökkenése munkahelyek megszűnésével is járt, Magyarországon a tanulmány szerint ezer munkahelyből tizenkettő elvesztése köthető a szankciókhoz.
A kormány mellett nem tétlenkedik az ellenzék sem Ausztriában. A Szabadságpárt külpolitikával foglalkozó szakpolitikusai is rendszeresen járnak Oroszországba, néhány héttel ezelőtt például az FPÖ és Putyin Egységes Oroszország pártja öt évre szóló, megújítható partnerségi szerződést írt alá Moszkvában. A tárgyalódelegációban Heinz–Christian Strache pártelnök és a mérsékeltebbek körében is népszerű tavalyi államfőjelölt, Norbert Hofer is részt vett. Nem ellenségesek Oroszországgal az osztrák liberálisok sem. Angelika Mlinar, a liberális NEOS EP-képviselője például Vlagyivosztokig terjesztené ki az európai szabadkereskedelmi övezetet.
Ausztria tehát intenzíven igyekszik erősíteni az orosz kapcsolatokat. Ennek a próbálkozásnak az egyik eszköze a kulturális diplomácia: az idei Ferien-Messe turisztikai vásáron, nagy hangsúlyt kaptak az osztrák–orosz kapcsolatok. Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének vezetője, Taleb Rifai és az orosz kulturális miniszterhelyettes, Alla Manyilova nyitotta meg az orosz–osztrák turisztikai évet, amelynek záróakkordjára ősszel kerül sor, a Szentpétervári Nemzetközi Kulturális Fórum keretei között. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták: az oroszok számára az Európai Unió a szankciók ellenére továbbra is kedvelt célpontnak számít.
