Nincs mire cserélniük az uniót a briteknek

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Szakértők szerint sok reformra lenne szükség a Nemzetközösségben ahhoz, hogy „kiválthassa” az EU-t.

Földi Bence
2017. 02. 23. 15:30

„Jelenlegi formájában nem” – válaszolta Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi jogi tanszékének docense arra a kérdésünkre, hogy le lehet-e cserélni az EU-t a Nemzetközösségre brit szempontból. Szerinte ez csak akkor lenne lehetséges, ha az Egyesült Királyság képes lenne reformfolyamatokat elindítani a szervezetben, fejleszteni a közösséget, és például be tudnák venni az Egyesült Államokat is, bár utóbbit szinte kizártnak tartja.

A Királyi Nemzetközösség Társaság azt tervezi, hogy benyújt egy javaslatot annak érdekében, hogy az Amerikai Egyesült Államok egy napon a Nemzetközösség tárult állama legyen – tudta meg a brit konzervatív The Daily Telegraph. A lap szerint az ötletet II. Erzsébet királynő is támogatja, megvalósítását pedig segítheti, hogy Donald Trump jó viszonyra törekszik az Európai Unió elhagyására készülő országgal. A társaság – amely jó kapcsolatot ápol a UKIP volt vezérével, Nigel Farage-zsal – irodát nyit az Egyesült Államokban, és a bilaterális kapcsolatok további javítását tűzte ki rövid távú céljaként. A társaságnak egyébként a közelmúltban nyílt irodája Dublinban és Helsinkiben.

„Elméleti és nagyon távlati lehetőség, hogy egy jól működő vámuniót hoznának létre a Nemzetközösség bázisán, mindenféle politikai unióra vonatkozó szándék nélkül, ami akár vonzó lehet az EU politikai uniós törekvéseiben csalódott országai számára is” – véli Tóth Norbert. Azonban leszögezte, mindez spekuláció, ráadásul a nemzetközösségi tagállamok közti gazdasági fejlettségi különbségek sokkal nagyobbak, mint az EU-ban. Úgy gondolja, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok területén lehetne tovább erősíteni a viszonyt a Nemzetközösség és az Egyesült Királyság között, de ehhez is reformokra van szükség a szervezetben. Amely komolyabb nemzetközi szereplővé is csak akkor válhatna Tóth Norbert szerint, ha intézményesülne és elmozdulna például egy szabadkereskedelmi övezet irányába.

A „csereszabatosság” kérdése nem 2015-ben merült fel először, hanem akkor, amikor Nagy-Britannia még csak be akart lépni az Európai Gazdasági Közösségbe. Az említett könyvben Palánkai Tibor azt írta, hogy a Nemzetközösség nem gazdasági alternatíva Európával szemben, hiszen a nemzetközösségi fejlődő országok hatalmas tőkeigényűek, és Anglia számára sokkal több kiadással járnak, mint az európai államokkal való gazdasági kapcsolattartás. Visszatérve a jelenbe: a brexit nyilvánvalóan hatással lesz a Nemzetközösség országaira is, bár Tóth Norbert szerint ezek nem lesznek jelentősek, mert az egyes országok vagy kétoldalú alapon kapcsolódnak az EU-hoz, vagy multilaterális szerződéssel, vagy éppen sehogy.

Más kérdés, hogy maga a Nemzetközösség nem ennyire derűlátó. Tavaly novemberben publikálták a brexit nemzetközösségi kereskedelemre gyakorolt hatását elemző jelentésüket (pdf), ebben arról írtak, hogy a szervezetbe tartozó fejlődő országok nagyon aggódnak. Joggal. A brexitnépszavazás eredményeként ugyanis a font tíz százalékot vesztett az értékéből, ezt pedig kereskedelmi szempontból olyan országok szenvedték meg leginkább, mint India és Botswana. Emellett ha a britek kiválásával az EU gazdasági növekedése megtorpanna, az a nemzetközösségi fejlődő országok javai iránti igényt is csökkentheti az unióban. A Nemzetközösségnél is úgy látják: szélesebb együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a szervezet jelentette gazdasági előnyöket a brexitet követően is képesek legyenek fenntartani az érintett országok.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.