A Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszterrel tartott megbeszélését követően Szijjártó úgy nyilatkozott, hogy elsősorban harmadik piaci tendereken magyar és orosz vállalatokat közös részvételre és fejlesztésekre ösztönöznek.
Mint mondta, ezek közül kiemelkedik az egyiptomi vasúti tender, amelyen magyar és orosz cégek bizonyították, hogy képesek közösen versenyképes ajánlatot tenni. Egyelőre az egyiptomi vasúttársaság ugyan nem döntött az ügyben, de hogy sikeres legyen a magyar–orosz konzorcium, az Eximbank hitelajánlatát szerdán meghosszabbították, így továbbra is versenyben vannak a megrendelésért – magyarázta Szijjártó Péter.
A külügyminiszter kifejtette: a nehézipari együttműködés keretében a Dunaferr helyzetét hasonlóan látják, egyetértenek abban, hogy hatalmas lehetőségek kínálkoznak. Az orosz fél tavaly 20 millió eurót fektetett be, idén pedig ezt az összeget is meghaladják az orosz befektetések, így a Dunaferr további működése, bővülése biztosított – mutatott rá.
Mint mondta, megállapodtak arról is, hogy a magyar–orosz űrkutatási programokat folytatják, ez az együttműködés eddig is kifejezetten sikeres volt. Oroszország bizonyos fázisokat kifejezetten magyar beszállítókra, fejlesztőkre bízott eddig is, így Magyarországon erre komoly exportképes ipar alakult ki, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy 200 millió forinttal támogatja ennek a programnak folytatását, a jövőben pedig az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt szentel ennek az együttműködésnek – közölte.
Szijjártó Péter közölte: a sikertörténetként minősíthető mezőgazdasági technológiai beruházásokat követően a magyar vízipari beruházásokat is ösztönzik Oroszországban, a cél az, hogy minél több orosz város vízrendszerének működtetésében a Fővárosi Vízművek vezető szerepet kapjon.
Megjegyezte: szerdán a magyar kormány döntött arról, hogy négy, Magyarországon található orosz ortodox templom felújítására 2,4 milliárd forintot különít el a költségvetésben.
Kérdésre válaszolva a tárcavezető elmondta: Magyarország fenntartja eddigi álláspontját, amely szerint a szankciók kudarcot vallottak politikai és gazdasági szempontból is, fenntartásuk nemcsak Oroszországnak, hanem Európának is komoly károkat okoz, és „az lenne a legjobb, ha a szankciókat megszüntetnék”.
Közölte: a szankciók miatt az elmúlt három évben 6,7 milliárd dollár exportlehetőségtől esett el a magyar gazdaság, 2013 óta ennyivel csökkent az Oroszországba és a volt szovjet tagköztársaságokba irányuló magyar export. „Hosszú távon ezt szeretnénk ledolgozni” – fogalmazott.
