Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az ukrán elnökség az európai konfliktusokról tart miniszteri szintű vitát kedden, amelyen felszólal António Guterres ENSZ-főtitkár és Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főtitkára, valamint a Biztonsági Tanács öt állandó és tíz nem állandó tagjának képviselője. Részt vesz a tanácskozáson és beszédet mond Szijjártó Péter is, aki hétfőn érkezett New Yorkba.
A tanácskozáson a magyar diplomácia vezetője – mint erről előzetesen tájékoztatta az MTI-t – azt fogja elemezni, hogy Európának a hidegháború vége óta most kell egyidejűleg a legtöbb súlyos kihívással és konfliktussal szembenéznie. „Ezek a konfliktusok és biztonsági kihívások azonban nem kizárólag európaiak, hanem az Európát egyszerre sújtó nagyon sok biztonsági kihívásnak és fegyveres konfliktusnak globális összetevői, sokszor pedig globális okai is vannak” – vélekedik a miniszter. Szerinte ugyan az európaiak sokat beszélnek arról, hogy ezeket a válságokat, fegyveres konfliktusokat biztonsági fenyegetéseket hogyan kell vagy lehet megoldani, ez nem kifejezetten az európaiakon múlik. „Úgy látjuk, hogy az Európát fenyegető konfliktusokra csakis akkor található realisztikus megoldás, ha az oroszok és az amerikaiak úgy döntenek, hogy megjavítják kapcsolataikat, és az eddigieknél pragmatikusabb kapcsolatra állnak át.”
Beszédében Szijjártó Péter a magyarok történelmi tapasztalatára is hivatkozni fog, leszögezve: „történelmi tapasztalatunk teljesen világos: amikor Kelet és Nyugat között konfliktus volt, azon Európa, de különösen Közép-Európa mindig rajtavesztett. [ ] Ezért mi most nagyon szurkolunk az új amerikai adminisztrációnak és az orosz adminisztrációnak, hogy jobb kapcsolatot építsenek ki.” Álláspontja alátámasztására a külgazdasági és külügyminiszter felszólalásában meg fogja említeni, hogy Iránnal sem jött volna létre a nukleáris megállapodás, ha az amerikaiak és az oroszok nem ültek volna a tárgyalóasztal azonos oldalán. „Ezért mi, magyarok minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely közelebb hozza egymáshoz az Egyesült Államokat és Oroszországot, és minden olyan döntést károsnak tartunk, amely az árkokat még mélyebbre ássa, legyenek azok politikai, vagy gazdasági döntések. [ ] Azt szorgalmazzuk, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között kölcsönös bizalmon és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló párbeszéd jöjjön létre, mert ilyen együttműködés nélkül a végső csapásmérés az Iszlám Államra szintén nem lesz reális, márpedig az Iszlám Állam megsemmisítése nélkül nincs megoldás az Európát érintő bevándorlási válságra” – vélekedik.
A magyar diplomácia vezetőjének megállapítása szerint az Európa melletti térség biztonsága közvetlen hatással van Európa biztonságára, s olyan robusztus feladat a térség békéjének a megoldása, hogy csakis orosz–amerikai összefogással oldható meg. „Ezért mi úgy látjuk, hogy az európai biztonság kulcsa az orosz–amerikai együttműködés jövője” – eztfogja hangsúlyozni beszédében Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter a konferencia közben kétoldalú találkozón vesz részt mások mellett az ENSZ-főtitkárral és politikai helyettesével.
Az António Guterres ENSZ-főtitkárral tartott találkozóján Szijjártó – elmondása szerint – tájékoztatni fogja a világszervezet vezetőjét, hogy Magyarország határozottan támogatja a főtitkár preventív diplomáciára, vagyis a konfliktusok megelőzésére irányuló törekvéseit. „Készek vagyunk arra, hogy pénzügyi és szakértői hozzájárulást adjunk az új főtitkár e munkájához. Tavaly ötvenezer euróval járultunk hozzá a megelőző diplomáciai tevékenységhez, az idei esztendőben is készen állunk hasonló hozzájárulásra. Emellett az ENSZ-főtitkár terrorizmusellenes harcra vonatkozó célkitűzéseit is maximálisan támogatjuk, tekintettel arra, hogy a migrációs válság megoldása és a keresztény közösségek biztonsága elérhetetlen a terrorizmus elleni harc fokozása nélkül” – nyilatkozta a tárcavezető.
Mint az MTI-nek elmondta, hazánk emellett támogatja a főtitkár azon törekvéseit is, amelyek az ENSZ hitelességének helyreállítását, a világszervezet működésének hatékonyabbá tételét célozzák, s a reformokhoz Magyarország támogatást nyújt. Továbbá aktívan részt vesz azon törekvések megvalósításában, amelyek fel akarják számolni a „büntetlenség kultúráját”, vagyis azt, hogy a világon elkövetett háborús bűnöket ne hagyják megtorlatlanul. Ezért a Szíriában elkövetett legsúlyosabb, emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására kidolgozott mechanizmushoz is hozzájárul ötvenezer euróval a kormányzat, és arra sarkallja a nemzetközi büntetőbíróságot, hogy ne hagyja következmények nélkül a világ bármely pontján elkövetett háborús bűnöket – hangsúlyozta az MTI-t tájékoztatva Szijjártó Péter.
