Erdei bogyók és zöldségek teremnek a lakóparkok közti veteményesekben és üvegházakban, háziállatok legelésznek a városszéli dombokon, lovak mögé fogott kaszával nyírják az út menti füvet, biomassza-erőmű adja a meleget – idilli képet fest egy svéd városfejlesztési terv Göteborg északi külvárosairól. Az elgondolás szerint így találna végérvényesen új hazára sok szomáliai, gambiai és más bevándorlói közösség, és Svédország így teljesítené be a menekültpolitikában vállalt küldetését. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású munkahelyeket is teremtő, városalakító vállalkozás arra is gondolt, hogy a szemétszállítást a jövőben elektromos járművek végezzék. A tervet nemrég részesítette 422 millió forintnak megfelelő támogatásban az Európai Unió, és durván 20 millió koronát (600 millió forintot) a város is ígért. Már több mint nyolcvan cég jelezte, hogy tanácsadással vagy terepmunkával be tudna szállni.
– Sok göteborgi Ugandában és Etiópiában született, ahol a mezőgazdaság és az erdészet fontos ágazat. Azt szeretnénk, hogy városunk úttörő legyen mindebben. A megkérdezett emberek 35-40 százaléka ért a növénytermesztéshez és az élelmiszer-előállításhoz. Itt van a tudás az ajtónk előtt, mégsem kezdünk vele semmit – mondja Dan Melander, a projekt kommunikációs vezetője, aki felhívta a figyelmet, hogy Göteborg fejlesztési tervében amúgy is szerepel a környezettudatosság. Egyébként a beruházás hangsúlyos eleme épp a kommunikáció, 2019-ig kétmillió koronát különített el a pályázat e célra.
Bármelyik leszakadó magyarországi település vagy régió vezetője megirigyelhetné a svédek ötletét, és nem is fér kétség hozzá, hogy a leghatékonyabban anyagi befektetésekkel lehet elősegíteni az integrációt, az esélyteremtést. Viszont közelről szemlélve a terv számos kérdést vet fel. Mint a témával foglalkozó Göteborgs Posten napilap megállapította, a lakossági felmérést csak egy kétszázas mintán készítették, továbbá hibásan fordították szomáliai és arab nyelvre a kérdések egy részét, így az önkormányzat azt nem vette figyelembe a döntéshozatalnál. Ennek ellenére sínen van a pályázat megvalósítása. Ám az érintettek nem repesnek az örömtől, egyesek nyíltan kimondják, hogy a kezdeményezés rasszista. Mások pedig felesleges cirkusznak tartják az egészet. – Ha állatot akarnék tenyészteni, visszamentem volna Namíbiába. Pénz az oktatásra, lakhatásra és valódi munkahelyek teremtésére kell. Nem akarunk ide még több állatot. Mint bevándorlók már amúgy is stigmatizált közösség vagyunk. A projekt színtiszta rasszizmus – mondta a lapnak Florence Hansen, aki a tervezett beruházás által érintett Angered városrészben telepedett le. A reakciókból kiviláglik, hogy az integrációról mennyire másképp gondolkodik egy bevándorló és a fogadó ország döntéshozói. Hiszen a migráció fő kiváltó okai között az életkörülmények hátrahagyása ugyanúgy szerepel, mint a fegyveres konfliktusok előli menekülés. Dan Melander szerint viszont nem cirkusz a városfejlesztés, egyelőre amúgy is csak a tervezés zajlik, amelynek során tesztkörnyezeteket jelölnek ki az érintett lakóövezetekben.
Göteborg városa ezzel nem fogyott ki az ötletekből, Angeredben mindettől függetlenül tevefarm is épül, amellyel kapcsolatban szintén vegyesek az érzelmek. Az ötletet egy svédországi magyar, Nagy Géza dédelgeti, aki szerint nagy igény van tevegelésre és a tropikus éghajlat alatt élő emberek életformájának megismerésére a környéken. A tevefarm emellett segítené az integrációt, valamint húsz munkahelyet is teremtene. A svéd közszolgálati televízió úgy tudja, a tervre Nyugat-Svédország régiója egymillió koronát (32 millió forintot) ítélt meg, hozzájárulást szavazott meg Göteborg városa és a munkaügyi központ is. A dolog szépséghibája, hogy még építési engedélyt sem kapott a beruházás, de máris elröppent a támogatási összeg. A tevecentrum honlapján is látható egy Almatiban tett látogatáson készült fénykép, a svéd média szerint a tanulmányút 125 ezer koronába került. A Göteborgs Posten meg arról írt, hogy Angeredben falragaszokon kínálja a nem létező farm a nagyon is létező importtevetejet, amelynek autizmust és cukorbetegséget megelőző hatást tulajdonít a forgalmazó. Svédországban viszont a tevetej illegális gyógyszernek minősül.
A tropikus turistacsalogató létesítmény terve hamar rátalált ellenfelére. Bert Karlsson ismert göteborgi nagyvállalkozó élesen elítélte a Nagy Géza által megálmodott centrumot. A menekültszállók üzemeltetésében is érdekelt férfi a lapnak úgy nyilatkozott, a városvezetés szereti az integrációs projekt kifejezést. Csak bele kell írni a pályázatba, és gyakorlatilag bármennyi pénzt kaphat az illető. Az ügyben illetékes városházi bürokrata szerint viszont a szomáliaiak munkához segítésében valódi részt tudna vállalni a tevegeltetés. Nagy Gézát többször is hívtuk telefonon, eddig sikertelenül. De mint azt göteborgi magyaroktól megtudtuk, a tevecentrum megálmodója rendkívül jól mozog a döntéshozók köreiben, ennek is betudható, hogy álma ismertté vált, és végül támogatásban részesült.
A pénzbeli hozzájárulás ügye ugyanakkor nagyon érzékenynek bizonyul, a Göteborg Business Region fejlesztési ügynökség szükségét érezte, hogy közleményben határolódjon el a tervtől. Megerősítette, hogy működési költségek fedezésére nem, csak fejlesztési projektre ítéltek meg pénzt részére. A közleményből ellenben kiderül, a tevefarm nem szégyellős, 6,25 millió koronára pályázott.
