Az Egyesült Államok külpolitikája szempontjából az az irányadó, amit Mike Pence alelnök mondott néhány napja a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Vagyis hogy Washington el fogja számoltatni Oroszországot, amiért megszállás alatt tartja Kelet-Ukrajnát. Az esély arra, hogy az Oroszország ellen 2014 óta, az ukrán helyzet miatt bevezetett szankciók terén bármilyen egyoldalú, „ki nem érdemelt” enyhítés következzen be, jelentősen csökkent az elmúlt időben. Még akkor is – tette hozzá – ha egyes találgatások szerint ennek az ellenkezője igaz.
Az amerikai nagykövetség által szervezett telefonos háttérbeszélgetésen a diplomata elismerte, a szankcióknak ára van, gazdasági következményei pedig leginkább a balti államokat, Lengyelországot és Finnországot sújtják. Ennek ellenére Fried szerint az említett államok szilárdan elkötelezettek a szankciók mellett, mert „érzik, hogy mi forog kockán”. Magyarország esetében, bár szintén vannak veszteségek, a diplomata úgy véli, azok mértéke az amerikai külügyminisztérium számításai szerint távolról sem akkorák, amekkorákról korábban a magyar kormány beszámolt. Ismert, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter januárban azt mondta, a magyar gazdaság 6,5 milliárd dollárnyi kárt szenvedett el az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók miatt. Daniel Fried jelezte, nem akarja bagatellizálni a károkat, de azok nagysága közelebb állhat az egymilliárd dollárhoz, jelentős részük pedig igazából nem is a szankciók, hanem az Oroszország gazdaságát sújtó csökkenő gázárak következménye.
Feltehetően arra uralva, hogy Szijjártó Péter New Yorkban, a ENSZ Biztonsági Tanácsának konferenciáján az Egyesült Államok és Oroszország együttműködését szorgalmazta, az amerikai diplomata leszögezte: Washington semmiképpen sem kritizálhatja Magyarországot amiatt, hogy párbeszédet szorgalmaz az oroszokkal. Viszont hozzátette: egyeztetések magas szinten, több ízben is voltak, az Egyesült Államok és az európai országok – köztük Magyarország is – minden egyes alkalommal megerősítették a szankciók melletti elköteleződésüket. A diplomata szerint Moszkva most azt várja, mi lesz az Európai Unió több tagországában tartandó választások kimenetele, s hogy az új kormányok alatt is meg tud-e maradni a szankciókkal kapcsolatos európai egység. Szerinte ha a tagállamok mind tartják magunkat ahhoz, amiben megállapodtak, az esély a sikeres konfliktusrendezésre és a szankciók többségének visszavonására sokkal nagyobb.
Arra a felvetésre, hogy Washington a szankciókat esetleg az Iszlám Állam elleni harcban való együttműködésért cserébe enyhíthetné Moszkvával szemben, a diplomata jelezte: nem tartja valószínűnek, hogy bármelyik adminisztráció ilyenfajta alkut kötne, noha jelentős érvek szólnak amellett, hogy az Egyesült Államok szorosan együttműködjön Oroszországgal a közös cél érdekében a terroristák elleni harcban. Ez történt az ifjabb George Bush adminisztrációja esetében 9/11 után, s erre tett kísérletet az Obama-adminisztráció is Szíriában, bár kevés sikerrel. Az együttműködésnek azonban egyik esetben sem volt ilyen „ára”, s Fried azt sem hiszi, hogy ilyesmi a jövőben előfordulhatna.
