Hasonlóval már januárban is próbálkozott, akkor azonban a már aláírt rendeletet egy seattle-i bíró példáját követve több államban is felfüggesztették, amit a fellebbviteli bíróság is helybenhagyott. Trump persze tanult mindebből, mint csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, a bírósági ítélethez szabja majd az új dekrétumot. Részleteket azonban egyelőre nem közölt arról, hogy az új rendelkezés miben lesz más, mint az előző – írja az Independent.
Az elnök ideiglenes jelleggel január 27-én tiltotta meg először a beutazást hét, többségében muszlim ország, Irak, Irán, Szudán, Jemen, Líbia, Szíria és Szomália állampolgárainak, mindezt a terrorizmus elleni harc nevében. Mint beszámoltunk róla, ez annyiból baklövésnek tűnt, hogy az Egyesült Államok területén az utóbbi huszonhét évben végrehajtott halálos kimenetelű terrortámadások elkövetői közül egy sem volt ezeknek az országoknak az állampolgára.
A tervezett új rendelet bejelentése egyben azt is jelenti, hogy a régit nem próbálja meg a kormány megmenteni a legfelső bíróság előtt. Beszédes mindenesetre, hogy Trump szerint a januárban aláírt dekrétummal is csak „egy rossz bírósági ítélet” volt a baj.
Trump sajtóértekezletén – az MTI beszámolója szerint – kijelentette, hogy kormányzata folytatja a nyomásgyakorlást Iránra. Az amerikai elnök szerint ez addig tart majd, amíg „a probléma nem oldódik meg”. Donald Trump azonban nem fejtette ki részletesen, hogy kormányzata a szankciók mellett a nyomásgyakorlás milyen további formáival él majd a perzsa állam ellen. Szólt a terrorizmusról is, s azt mondta: „az Iszlám Állam úgy terjed, mint a rákbetegség”. Az elnök Iránt nevezte meg a terrorizmus fő támogatójaként. A terrorizmus elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozva leszögezte, hogy választási ígéretéhez híven újraépíti a szerinte legyöngült amerikai haderőt. Kérdésre válaszolva Trump cáfolta, hogy bármiféle kapcsolata lenne Oroszországgal. De hozzátette: az erről folyó viták az amerikai sajtóban kétségtelenül Putyin orosz elnöknek használnak.
Donald Trump azt is bejelentette, hogy Alexander Acostát jelöli a munkaügyi minisztérium élére a jelöltségétől visszalépett Andrew Puzner helyett.
Alexander Acosta a floridai nemzetközi egyetem jogi karának dékánja, korábban a Szakszervezeti Kapcsolatok Országos Tanácsának elnökségi tagja, azt megelőzően pedig George W. Bush kormányában az igazságügyi minisztérium államtitkára volt. Ha a szenátus megszavazza, akkor ő lesz a Trump-kabinet első spanyol ajkú tagja.
Andrew Puzner szerdán jelentette be, hogy lemond miniszterjelöltségéről, mert több republikánus szenátor jelezte, nem szavazza meg őt. Puzner egy gyorsétterem-láncolat elnök-vezérigazgatója volt.