A jelentés szerint Pak és Csoj együtt gyakorolt nyomást a Samsungra és más dél-koreai nagyvállalatokra, hogy adományaikkal támogassanak Csojhoz kötődő alapítványokat cserébe azért, hogy a hatóságok részéről kedvező bánásmódban részesüljenek.
Az ügyészek szerint a múlt kedden korrupcióval megvádolt Li Dzse Jong – a Samsung Csoport tényleges irányítója – 36 millió dollár (több mint 10 milliárd forint) kenőpénzt fizetett közvetve Pak elnöknek és Csoj Szun Szilnek, hogy kormányzati segítséget kapjon a vállalat irányításának „zökkenőmentes” átvételéhez. A pénzek két olyan alapítványhoz kerültek, amelyeket Csoj felügyelt, akinek annak ellenére volt beleszólása a kormányzati és vezetői kinevezési kérdésekbe, hogy semmilyen hivatalos tisztsége nem volt.
A különleges ügyészség Pakot a többi között korrupcióval, befolyással való üzérkedéssel és hatalommal való visszaéléssel gyanúsítja.
A független ügyészi csoport – amely vizsgálatának eredményeit a múlt héten küldte el az államügyészségnek – jelentésében szerepel az is, hogy Pak és Csoj más emberek neve alatt működő telefonokkal összesen 573 alkalommal beszélt egymással tavaly április és október között.
A jelentésben megállapítják továbbá, hogy Paknak köze van ahhoz a 9473 nevet tartalmazó feketelistához is, amelyet tanácsadói a kulturális élet kormánnyal szemben kritikusnak vélt liberális szereplőiről állítottak össze 2015 májusában.
A felfüggesztett államfő egyik ügyvédje hétfőn „kitalációnak” nevezte a Pak ellen felhozott vádakat. Mint mondta, Pak nem kért a Samsungtól semmiféle anyagi támogatást.
A Samsung-csoport hétfőn az ügyészség bejelentésére reagálva újfent hangoztatta, hogy nem fizetett semmiféle kenőpénzt.
Pak egyelőre jogi immunitást élvez, noha hivatalából tavaly decemberben ideiglenesen felfüggesztette a dél-koreai parlament. A hatalomból való esetleges végleges eltávolításáról az alkotmánybíróság dönt, amely az elkövetkező napokban állást foglal az ügyben.
