A bolíviai államfő – aki kedd éjjel tért haza Kubából egy gyógykezelésről – helyi idő szerint szerdán látta el kézjegyével a jogszabályt. Bár Moralesnek a hangszálaival voltak problémái – és emiatt még áprilisban vissza is kell mennie a karibi szigetországba egy műtétre –, szerdán csaknem egy órán át beszélt a törvény bevezetésének fontosságáról.
Az új jogszabály értelmében a bolíviai gazdák az eddigi 12 ezer helyett 20 ezer hektáron tudnak majd törvényesen kokacserjét termeszteni, ezt azonban főleg a trópusi Chapare tartományban teszik majd lehetővé számukra a hatóságok. A törvény ellen február végén tüntettek a dél-amerikai ország másik kokacserje-termesztő vidékén, a Los Yungas nevű régióban gazdálkodók, akik szerint a chaparei kokacserje a drogkereskedelemben hasznosul.
A tiltakozó földművesek szóvivője elmondta, hogy a Chaparéban termesztett kokalevél magasabb alkaloidtartalmú, mint az, amit a Los Yungas régióban termelnek, és ezáltal jobban megfelel a kokain előállításához. A Los Yungas ugyanakkor hagyományos termőterületnek számít. Az ottani kokalevelek kisebbek, és hagyományos fogyasztásra, vagyis elrágva használják – tette hozzá a szóvivő.
Ellenzéki képviselők szerint alkotmányellenes a törvény, mivel sérti a nemzetközi egyezményeket. Úgy vélik, hogy a jogszabály a drogkereskedők Mekkájává változtatja Bolíviát.
A Chapare termelőterület fellendülése a nagy drogkartellek kialakulásával egy időben zajlott. Az 1980-as években munkanélkülivé vált bányászok közül sokan mentek kokacserje-termesztőnek. Maga az államfő is a térségben volt kokacserje-termesztő.
A mintegy 10 millió lakosú Bolíviában évszázados hagyománya van a kokalevelek fogyasztásának. A levelek elrágva csökkentik a fáradtság- és az éhségérzetet. Kokaint viszont csak különböző vegyületek hozzáadásával lehet előállítani a levelekből.
