A nyugat-balkáni bővítés csak púp az unió hátán

Brüsszelben attól félnek, hogy az elutasítás miatt tovább erősödik Oroszország befolyása a térségben.

A „szláv testvériség” népszerű hívószó Belgrádban, Koszovó függetlenségének tagadása, a jugoszláv háború idején tanúsított megértés, illetve a Krím miatti szankciók elutasítása mind közös platformra hozzák Szerbiát és Oroszországot. Olyannyira, hogy miközben Szerbia a 2020-as EU-s csatlakozást tűzte célul, az oroszokkal való gazdasági kapcsolatok megerősítéséről tárgyal, sőt Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter legutóbbi belgrádi látogatásakor az Eurázsiai Gazdasági Unió keretében való szabadkereskedelmi együttműködésre is ajánlatot tett. Információink szerint Brüsszel például komolyan kifogásolja, hogy Belgrád kül-és biztonságpolitikai felzárkózása láthatóan vontatottan halad. De számos kérdést felvet a macedón választások nyomán kiéleződött etnikai feszültség („albán kártya”) és a Boszniában érezhető egyre erősebb arab befolyás is. A vészcsengő megszólalt, az EU igyekszik megerősíteni pozícióit a régióban, nem utolsósorban a migráció kezelésében nyújtott balkáni segítségnyújtás ellentételezéseként, a további hatékony együttműködés érdekében is.