Gordon Brown korábbi brit kormányfő eközben lazább föderális berendezkedés lehetőségét vettette fel szülőfalujában, Kirkcaldyben tartott rendezvényén. A The Guradian cikke szerint azt mondta, a skótok maguk rendelkezhetnének bizonyos adókról, a jóléti kiadásokról, a halászatról, a mezőgazdaságról. Javaslatát az igen és a nem közötti harmadik útnak nevezte el. A skót SNP azonban láthatóan nem lelkesedik az ötletért, különösen annak fényében, hogy kaptak már hasonló ígéreteket a brit kormánytól. Angus Robertson, a párt elnökhelyettese szerint Gordon Brownt csak azért tolták megint az előtérbe, hogy kezelni próbálja a válságot, a szavak mögött azonban nincsenek valós tervek és tettek. Emlékeztetett, a May-kormányzat azt a kérésüket is elutasította, hogy utalják át Skóciának azt a 800 millió fontot, ami szerintük őt megilleti uniós mezőgazdasági, oktatási, szociális támogatásokból.
Nicola Sturgeon bejelentése nem előzmények nélküli, a BBC televíziónak adott március elején ismertetett nyilatkozatában is kijelentette: a konzervatív párti brit kormány néhány tagjának véleményével ellentétben „nem blöff”, amikor a skót kormány és ő személyesen az újabb függetlenségi népszavazás lehetőségéről beszél.
A brit EU-tagságról tartott tavalyi referendumon, amelyen országos átlagban a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre szavazott, a skót választók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt. Skócia, miután két évvel ezelőtt azt ígérték neki, hogy ha lemond a függetlenségről, megőrizheti EU-tagságát, most mégis azzal szembesül, hogy távoznia kell az Európai Unióból, sőt az EU belső piacáról és a vámunióból is, és minden kompromisszumos javaslatát lesöprik – fejtegette szintúgy cikkében a skót kormányfő.
