A végén még tényleg lelépnek a skótok

Újabb népszavazás lesz Skócia függetlenségéről – mondta szombaton a skót miniszterelnök.

Tovább gyűrűzik a brexit hatása. Bár az elmúlt időszakban a skóciai vezetők még csak lehetőségként beszéltek egy újabb függetlenségi népszavazásról, mostanra kiderült, brit kormány és Nicola Sturgeon kabinetje összeegyeztethetetlenül mást gondol az európai jövőről. Utóbbi, a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) színeiben politizáló miniszterelnök hétvégi kongresszusokon leszögezte: nem szabad megengedni, hogy „a katasztrofális kemény brexitre törekvő” konzervatív párti brit kormány „kirángassa Skóciát Európából”.

A hangsúly immár a kemény szón van, a skót fél számára ugyanis elfogadhatatlan Theresa May brit kormányfő irányvonala, az, hogy politikai közösségből való távozáson túl az Egyesült Királyság az Európai Unió egységes belső piacáról is kivonuljon. 

Bár a magyar munkavállalók fő bázisa kétségtelenül London, a következő hetek fejleményei nem érdektelenek hazai szempontból sem. Pontos adatot nem sikerült találni arról, mennyi magyar élhet, dolgozhat Skóciában, de közösségük biztosan többezresre tehető. Sturgeon szerint ha Skócia függetlenné válik, feltételek nélkül garantálná az ott élő külföldi EU-állampolgárok jelenlegi jogosultságait.

Az északkelet-skóciai Aberdeen városában rendezett kongresszuson a miniszterelnök kijelentette: Skóciának minden adottsága megvan ahhoz, hogy csatlakozhasson a független országok családjához. Az MTI híre szerint közölte azt is: kormánya a jövő héten hivatalosan felkéri a skót parlamentet annak kimondására, hogy a skót népnek joga van dönteni saját jövőjéről.

A brit kormány szerint nincs itt az ideje újabb skóciai referendumról beszélni, a The Herald című helyi lap tudósítása szerint azonban a skót vezetés teljesen elfogadhatatlannak tartja, hogy ezt London döntse el, különösen a brexit folyamatának lezárulta előtt. Sturgeon kormányfő felvázolta azt is: amennyiben a közöspiacon maradás mellett döntenek, mágnesként fogják vonzani a jelenleg az Egyesült Királyság területén működő befektetőket.

– Engedjék meg, hogy ezúton át is adjam a meghívónkat! – tette hozzá a politikus.

Gordon Brown korábbi brit kormányfő eközben lazább föderális berendezkedés lehetőségét vettette fel szülőfalujában, Kirkcaldyben tartott rendezvényén. A The Guradian cikke szerint azt mondta, a skótok maguk rendelkezhetnének bizonyos adókról, a jóléti kiadásokról, a halászatról, a mezőgazdaságról. Javaslatát az igen és a nem közötti harmadik útnak nevezte el. A skót SNP azonban láthatóan nem lelkesedik az ötletért, különösen annak fényében, hogy kaptak már hasonló ígéreteket a brit kormánytól. Angus Robertson, a párt elnökhelyettese szerint Gordon Brownt csak azért tolták megint az előtérbe, hogy kezelni próbálja a válságot, a szavak mögött azonban nincsenek valós tervek és tettek. Emlékeztetett, a May-kormányzat azt a kérésüket is elutasította, hogy utalják át Skóciának azt a 800 millió fontot, ami szerintük őt megilleti uniós mezőgazdasági, oktatási, szociális támogatásokból. 

Nicola Sturgeon bejelentése nem előzmények nélküli, a BBC televíziónak adott március elején ismertetett nyilatkozatában is kijelentette: a konzervatív párti brit kormány néhány tagjának véleményével ellentétben „nem blöff”, amikor a skót kormány és ő személyesen az újabb függetlenségi népszavazás lehetőségéről beszél.

A brit EU-tagságról tartott tavalyi referendumon, amelyen országos átlagban a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre szavazott, a skót választók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt. Skócia, miután két évvel ezelőtt azt ígérték neki, hogy ha lemond a függetlenségről, megőrizheti EU-tagságát, most mégis azzal szembesül, hogy távoznia kell az Európai Unióból, sőt az EU belső piacáról és a vámunióból is, és minden kompromisszumos javaslatát lesöprik – fejtegette szintúgy cikkében a skót kormányfő.