Kezdeményezi az izlandi Kalózpárt, hogy tartsanak népszavazást a szigetországban az uniós csatlakozási tárgyalások újrakezdéséről – olvasható az izlandi közmédia, a RÚV honlapján. A javaslat szerint a parlamentnek 2018 tavaszára kellene kiírnia a referendumot. A következő kérdést tennék fel: „akarja-e, hogy a kormány kezdje újra a tárgyalásokat az Európai Unióval Izland esetleges tagságáról?” A kérdésre igennel vagy nemmel lehetne felelni.
A szigetország 2009-ben, a válság kirobbanása utáni választásokat követően alakult baloldali kormánya nyújtotta be az uniós csatlakozási kérelmet. Az elhúzódó tárgyalások a 2013-as választások előtti hónapokra teljesen leálltak, majd az új, jobboldali kormány – ígéretével és a tömegtüntetéseken artikulált népakarattal szembe menve – 2015-ben visszavonta a csatlakozási kérelmet. Az akkori külügyminiszter, Gunnar Bragi Sveinsson azt mondta, hogy Izland érdekeit jobban szolgálja, ha az EU-n kívül marad.
A javaslatot a 63 fős izlandi parlamentben, az Alþingiben tízzel rendelkező tíz helyet birtokló ellenzéki kalózok nyújtották be. A 32 tagú jobboldali kormánykoalíció (amelyben a Függetlenségi Párt, a Reformpárt és a Fényes Jövő tevékenykedik) korábban kijelentette, a kérdéssel nem foglalkoznak a ciklus végéig. Azaz leghamarabb 2020 őszén kerülhet terítékre Izland uniós tagsága, hacsak nem változik a kormánykoalíció hozzáállása – közölte a RÚV.
Mindenesetre a brexitreferendum utáni felocsúdást követően az Európai Uniónak is jót tenne, ha nemcsak a kevésbé fejlett balkáni államok akarnának csatlakozni a közösséghez, hanem egy fejlett nyugati ország is arra jutna, hogy jobb az EU-ban, mint azon kívül.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!